Magyarországon ambivalens helyzetben van a futball, és a futballisták: bár már 2010 előtt is az egyik viszonyítási pont volt az ország életében a világ legnépszerűbb labdajátékához fűződő viszony, a játékosok itt nagyon távol tartották magukat bármiféle közéleti megnyilvánulástól. Hogy ez máshol mennyire máshogy néz ki, arra jó példa a Manchester United csatára, Marcus Rashford harca a gyermekétkeztetés mellett, az örök balos Diego Maradona, vagy akár az olasz Paolo Di Canio vállaltan fasiszta gondolatvilága. Ha viszont Magyarországon focisták állnak ki, akkor is olyan megrendeltnek tűnő videó jön össze, mint amikor a Fradi egyes focistái támogatták Fideszt 2018-ban.

 

Ettől függetlenül túlzás lenne azt állítani, hogy nem létezik elfogadásra buzdító kampány Magyarországon: a Gyülölet nem pálya! néven már 2013-ban indított kampányt a Magyar Labdarúgó Szövetség, ez alapvetően a rasszizmus ellen szólt, de komolyan vehető futballmúlttal vagy jelennel rendelkező játékos központi megrendelés nélkül egyszerűen soha nem állt bele hasonlóba Hrutka János, illetve most - még nagyobb szenzációt okozva - Gulácsi Péter előtt. Ők azonban egészen konkrétan a melegek elfogadásáért, illetve a szivárvány családok elismeréséért tették ezt. Hozzájuk csatlakozott a női fociválogatott 62-szeres tagja, a 2009 óta Németországban játszó Jakabfi Zsanett, aki feltöltött Instagramra egy képet, amin a mára egyezményessé vált, tenyérre rajzolt szimbólummal jelzi, hogy “a család az család.”

“Minden embernek joga van az egyenlőséghez. Ugyanúgy, ahogy minden gyereknek joga van boldog családban felnőni, alkossa azt a családot bármennyi, bármilyen nemű, bármilyen színű, bármilyen vallású ember. Én kiállok a szivárvány családok mellett!” - áll a magyar válogatott, mellesleg klubszinten a világ tíz legjobb kapusa között lévő Gulácsi Péter posztjában.

A poszt nem véletlenül váltott ki nemzetközi visszhangot: Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt a válogatott futballra teljesen rátenyerelt a Fidesz, a 2000-es években látottaknál nyilvánvalóan erősebb szereplést is rendre próbálja a kormány a saját teljesítményeként eladni. Ennek része, hogy a válogatott sokak szemében tényleg valamiféle kihelyezett Fidesz-alapszervezetté változott, ami Orbán Viktor miatt létezik és Orbán Viktorért küzd. Ha ilyen hangulatban mond a 2020-ban Magyarországon az Év focistájának választott focista olyan dolgot, ami ennyire szembe megy a közeggel, az minimum fordulópont.

A kormánymédia a szokásos tempóban válaszolt: a Magyar Nemzettől a Pesti Srácokon át jelentek meg cikkek túlnyomó részt azzal az üzenettel, hogy a focista maradjon csak a focinál, az Origo viszont egyáltalán nem foglalkozott a hírrel. A szurkolók egy része jóval kevésbé elnéző: a magát független szurkolói oldalnak mondó, a magyar ultráknak és huligánoknak szóló Hungarian Fanatics Facebookon egy azóta törölt posztban jelezte, hogy “ha így gondolja, nyáron jobb, ha zártkapus lesz a mérkőzés az Európa-bajnokságon a Puskásban", egy másikban pedig elbúcsúztak tőle, de az oldal követői ennyire sem fogták vissza magukat, ahogy Gulácsi oldalán is könnyű belefutni súlyos gondolatokba a homoszexualitásról.

Ebbe könnyű lenne belelátni egy majdani szervezett szidalmazást vagy fütyülést, de a Facebook a hazai lelátói életben sem a valóságot jelenti: egyrészt azért, mert a Hungarian Fanaticsról még a közeg ismertebb arcai sem tudják, ki áll mögötte, másrészt mert a kapu mögötti szektorokban nincs demokrácia, a szervezett szurkolásról/ellenszurkolásról a csoportok vezetői döntenek, akik általában szintén nem titkos szavazás, hanem hagyományos “tisztelet” miatt (sokszor szó szerint) verekedték fel magukat oda. Ezek az emberek pedig sokszor tűnnek félelmetes őrültnek, ám általában nem hülyék.

A válogatott meccseken a szurkolást vezető Carpathian Brigade névre hallgató csoport se Facebookon, se a hvg.hu kérdésére nem akarta kommentálni Gulácsi kiállását, ami sokatmondó jel: bár a csoport nem tagadja, hogy erős a radikális jobboldal hangja köztük, azt a botrányt ők sem valószínű, hogy megkockáztatnák, amit az ország egyik legjobb játékosának kikezdése hozna. Pláne, mert információink szerint most épp nincsenek rosszban a Magyar Labdarúgó Szövetséggel sem, ebből a jó viszonyból pedig mindkét fél profitál. Az MLSZ azért, mert mindig hivatkozhat az amúgy valóban félelmetes hangulatot teremteni képes magyar szurkolótáborra, a CB pedig azért, mert a szövetség nem vegzálja őket kötelező szurkolói regisztrációval, és például a 2019-es magyar-szlovák meccs utáni stadionbezárás után sem kerestek különösebben felelősöket.

Ez persze nem azt jelenti, hogy Gulácsi nem kaphat szórványos szidalmazást a lelátóról, de minden félnek érdeke, hogy ez ne legyen túl hangos: “A lelátó kegyetlen hely, de az első nagyobb védése után úgyis meg fognak érte őrülni, mire meccsre is lehet már járni, el is felejtik a legtöbben” - mondta egy forrásunk.

Információink szerint amúgy a klubcsapatok - sokszor a válogatott mögé is verődő - szurkolóinál eleve nem is téma a kapus kiállása: bár véleménye mindenkinek van róla, senki nem a saját ügyének tartja. “Annak amúgy sem hiszem, hogy sok értelme lenne, hogy ha a csodával határos módon nézők is lehetnek a nyári Európa-bajnokságon, akkor ezzel tegyük tönkre azt a pár napot, amire évek óta várunk” - mondta az egyik ismertebb hazai klubcsapat táborába tartozó megszólalónk.

Ez nem azt jelenti, hogy a magyar szurkolói csoportok hirtelen befogadóbbá váltak volna, egyszerűen a hallgatás a jól felfogott érdekük.

Könnyű lenne elintézni annyival, hogy a Gulácsi Péterhez hasonló kiállások már csak Magyarországon ilyen nagy dolgok, de az a helyzet, hogy az Orbán Viktornál LMBTQ-barátabb országokban is vékony jégről van szó. Németországban néhány nappal ezelőtt indult el az #ihrkönntau­funs­zählen (számíthattok ránk) kampány. A 11Freunde magazin legújabb számában több mint 800 női és férfi labdarúgó szólalt fel a homofóbia ellen. A német lelátó az elfogadóbbak közé tartozik, a játékosok sokkal könnyebben állnak bele úgy kampányokba, mint Gulácsi de így is sokatmondó adat, hogy az 52-szeres német válogatott Thomas Hitzlsperger csak 2013-as visszavonulása után merte felvállalni másságát.

Az ügyben megpróbáltuk megszólaltatni Gulácsi Pétert is, de az RB Leipzig jelezte, nem kíván nyilatkozni.