Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
„Amit eddig csinált Magyarország, az beteges volt. Egy rendes ország nem a januári évkezdet előtti utolsó néhány órában, napban vagy hétben fogad el egy költségvetést. Egy stabil, kiszámítható, jól működő és jól vezetett ország már az év közepén tudja, hogy a következő évben milyen keretfeltételek között működik majd a gazdaság” – idézte vissza hétfőn az Országgyűlésben az LMP-s Vágó Gábor Orbán Viktor miniszterelnök júniusi rádiónyilatkozatát, amelyben megindokolta, miért hozta előre a nyári hónapokra a büdzsékészítés szezonját. Csakhogy a nagy nekibuzdulás ellenére visszaállt a régi, „beteges” gyakorlat. Mert bár a sarokszámokat júliusban valóban rögzítette az Országgyűlés, a vita lezárását az EU–IMF-megállapodás reményében szeptemberről decemberre halasztotta, az eredeti előterjesztés fazonját pedig a zárószavazás előtt beadott, összességében csaknem százoldalas, több mint nyolcszázmilliárd forintot megmozgató módosító indítvánnyal átszabta. Ezzel a korábbi parlamenti vita értelmetlenné vált, csakúgy, mint a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék eddigi munkája. Utóbbi olyan tervezetet véleményezett, amely már nem létezik, az előbbinek pedig alig volt ideje az új változat érdemi vizsgálatára.
Egyre kevésbé fér bele a saját maga alkotta költségvetési keretekbe a kormány. Június óta az eredeti bevételi előirányzatot több mint 500 milliárd forinttal, a kiadásit csaknem 680 milliárddal emelték meg különböző módosítókkal a képviselők, a hiánycélt pedig 677,2 milliárd forintról 841,8 milliárdra turbózták fel. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslata alapján a kormány az idén várható bevételeknél 6 százalékkal többre számít jövőre, és durván 7 százalékkal többet akar elkölteni – annak ellenére, hogy az idén zsugorodik a gazdaság, és erőteljes fellendülésre 2013-ban sem lehet számítani. Ennek jegyében a GDP eredetileg 1,6 százalékosra tippelt növekedését 0,9 százalékosra vette vissza, igaz, az inflációt 4,2-ről 5,2 százalékra srófolta. Matolcsy azonban töretlenül optimista, a zárószavazás előtti felszólalásában kifejtette: meggyőződése, hogy a magyar gazdaság ennél többre lesz képes, így a tanárok és az egészségügyi dolgozók megkaphatják a beígért 73, illetve 50 milliárdos béremelést. Költségvetése ennél jóval óvatosabb, az átírt prognózis szerint jövőre sem a háztartások jövedelmei, sem a beruházások nem növekednek.
Az átkalibrálásnak több oka van. Mindenekelőtt az, hogy az állam szinte mindenre rátenyerel, a kórházaktól az iskolákon át egyes önkormányzati intézményekig, a terjeszkedésével járó kiadásokat és bevételeket pedig a költségvetésen is át kell vezetni. Az önkormányzatok finanszírozását a kormány alaposan megnyesi, a korábban e szektornak járó jövedelmek egy részét a központi költségvetés bekebelezi, viszont az adósságukból is jócskán átvállal. A helyi önkormányzatok támogatására az idei 1042 milliárd forint helyett jövőre csak 671 milliárd jut. Ugyanakkor az állam kamatfizetési kötelezettségei 11,7 milliárddal, összességében 1252,4 milliárdra nőnek. Ez nagyjából a GDP 4 százalékának megfelelő összeg – de hogy pontosan mennyi, azt nem tudni, mivel a módosító indítvány elspórolta az új GDP-becslést, a júliusi pedig már nem aktuális.
Az eredeti törvényjavaslat bikkfanyelvű indoklása szerint jövőre a helyben maradó személyi jövedelemadó öt százalékpontja „kiszabályozásra kerül”, a fennmaradó három százalék állami támogatássá alakul, s a gépjárműadó 60 százalékát és a teljes illetékbevételt is elvonja az állam. Összességében az önkormányzatok saját hitelforrásaik nélkül – kerekítve – 2250 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, csaknem ezermilliárddal kevesebből, mint egy évvel korábban. Ez önmagában is kétségessé teszi hitel- és fizetőképességüket, annak ellenére is, hogy jövőre a központi költségvetés állja – egyebek mellett – az állami alkalmazottá avanzsáló pedagógusok fizetését (ez önmagában 334,6 milliárd forint), az iskolák dologi kiadásait (de az üzemeltetési költségeket már nem), a szociális szakellátást és az államigazgatási feladatok egy részét.
További ok a módosításra, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt a hiányt mindenképpen a GDP 3 százaléka alatt kell tartani. Az új hiánycél a GDP 2,7 százaléka, nem a konvergenciaprogramban vállalt 2,2 százalék. Mivel utóbbit a gazdasági stabilitásról szóló kétharmados törvény tavaly kőbe véste, most ezt is át kellett faragni. A Brüsszellel folytatott levelezgetés során kiderült, hogy az Európai Bizottság szakértői nem hisznek a törvénnyel még alá nem támasztott ígéreteknek és a hasraütéssel megemelt bevételi előirányzatoknak, emiatt a költségvetésben hatalmas tartalék van: az úgynevezett Országvédelmi Alap 100 milliárd forintos előirányzatát a képviselők megnégyszerezték. Ebből futná adott esetben arra is, ha az Európai Unió Bírósága visszafizettetné a távközlési cégekre 2010-ben kivetett különadó három év alatt nagyjából 150 milliárd forintját. A hiánycél teljesíthető – állapította meg a vizsgálódásra hagyott szűk 72 óra alatt a Költségvetési Tanács –, feltéve, hogy a tartalékokat nem használják fel. Határozatában azért egy fricskát is elhelyezett: a zárószavazás előtti módosító indítvány megnövelte a hiányt, de ennek hatását nem vezette át a 2013. évi adósságmutatóban.
További ok a változtatásra, hogy a nemzetgazdasági tárca folyamatosan ötletel: előbb benyújtotta a költségvetés tervezetét, majd néhány napra rá, a kormányfő parancsára, kidolgozta a munkahelyvédelmi akciótervet, új járulékkedvezményekkel és újszerű kisvállalati adóval. Az emiatt kieső bevételeket valahogy pótolni kellett, a kormány ezért új adókkal próbálkozik. A miniszterelnöki parancs úgy szólt, hogy amennyiben Brüsszel további korrekciót igényel, a bankokat meg a multikat kell ütni-vágni, és ennek a módosított költségvetés vastagon eleget is tesz. Szétzilálta az adórendszert, a bankadót megtartotta, holott minden dokumentumban azt ígérte, hogy 2013-tól elfelezi, az ágazati különadókat pedig újakkal pótolta.
A zárószavazás előtti módosító alkalmas volt egyes túlkapások korrekciójára is, például a gyógyszerek ártámogatásának tervezett megnyirbálásán az ellátási zavarok miatt enyhített, és az előirányzatot 158 milliárd forintról 220 milliárdra növelte. Más esetben az indítvány szó szerint is hiányt pótolt: az eredeti előterjesztésből kifelejtődött az elektronikus útdíjrendszer kiépítésének 42 milliárdos ráfordítása, holott jövő júliustól az év végéig már 75 milliárdos bevételt várt tőle a költségvetés. Bár ez hétfőn megoldódott, a pályáztatás késésben van. Az eredetileg elgondoltnál egy százalékponttal nagyobb infláció miatt a nyugdíjkifizetések keretét is növelni kellett: öregségi nyugdíjra így 2261,7 milliárd helyett 2310,2 milliárd jut.
FARKAS ZOLTÁN
