Tetszett a cikk?

A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.

2008. október 29. (szerda)

Két napja erőteljes emelkedés a tőzsdén. Egy nappal korábban azt írta hírlevelében a nagy szókinccsel és találó megállapításaival a helyzetet jellemző Concorde, Jaksity György cége, amelynek munkatársaira a jelek szerint vezetőjük egykori szépírói munkásságából is ragadt valami, hogy „öles léptekkel emelkedünk”, ma pedig azt „verőfényes reggel, bear piaci rally”. Medvepiac: vagyis a trend lefelé mutat, csak kitérőt teszünk.

Rám telefonálnak a Magyar Külkereskedelmi Banktól, lejárt az eurószámlám lekötése. Még soha nem fordult elő, hogy figyelmeztessenek erre. Az ajánlat: féléves lekötés, 5,75 százalékos kamat. Az előző akciós lekötés 4 százalékot hozott. A forintbetét pedig három hónapra 12,5 százalékot fial. Elkezdődött a bankok versenye a betétekért, ami engem ismét csak jeges rémülettel tölt el: ha ennyi a betéti kamat, mennyi a hitelkamat? 16-18 százalék? Annyiért senki nem adósodik el, aki mégis, az csak kényszerből, azt kockáztatva, hogy nem tud törleszteni. Ha sok adós bedől, milliárdokat veszítenek a bankok. Ha nem tudnak hitelezni, akkor is. Izlandon a jegybank 6 százalékpontos kamatemelésről döntött. Ott még nagyobb a baj.

Még a pletykáknak sem lehet hinni: Gyurcsány Ferenc a Magyar Televízió műsorában 20 milliárd eurós, azaz mintegy 5 ezermilliárd forintos hitelkeretet jelent be, amelyet az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank együttesen bocsát már-már elvérző hazánk szíves rendelkezésére. Az összeg a GDP csaknem egyötöde! Sem ekkora summára nem számítottam, sem ekkora bajra.

Ezt a pénzt nem költjük el, ez csak afféle „biztonsági tartalék”, nem növeljük vele a hitelállományt – mondja a kormányfő. Oszt’ miért nem? Hiszen ez a kölcsön legfeljebb 5-6 százalékkal kamatozik, míg manapság a magyar állampapírok hozama 13-14 százalékon áll. Ha a lejáró hiteleket meg kell újítani, ez a legolcsóbb megoldás. Gyanítom, a szöveg részben a pénzpiacoknak szól, Magyarország nem vonul ki onnan, nem menekül az IMF védernyője alá, de ha továbbra is csak drágán adtok hitelt, élek a jobb lehetőséggel. Részben pedig a népnek, amely ezekben a napokban megtanulta, mivel jár az eladósodás. Ezért inkább mondjuk azt, véli talán a kormányfő, nem adósodunk el tovább. Pedig dehogynem; amíg az államháztartásban hiány van, nő az adósság. A jövő évi deficitterv pedig meghaladja a 700 milliárdot. Potomság az IMF-hitelhez képest. De a lejáró állomány is biztosan eléri a 3-4 ezer milliárdot, gondolom, ezt meg kell újítani.

Amúgy szép bravúr húsz nap alatt nyélbe ütni egy ilyen megállapodást. Gyurcsány Ferenc szerint az IMF-nek nem voltak különösebb feltételei, mindössze azt kérte, hogy 2009-re recesszióval kalkuláljunk, és csökkentsük a kiadásokat. Ezt követelte egyfolytában az SZDSZ is, Kókáék most büszkék lehetnek – igaz, ők az adócsökkentés miatt ragaszkodtak volna a kiadások megnyirbálásához. Az IMF pedig azért szorgalmazott együttes hiány- és kiadáscsökkenést, hogy minél kevesebb külső forrásra szoruljon rá Magyarország. Adómérséklésről pedig hallani sem akar, ezt már szeptemberben írásba adta a szokásos gazdaságpolitikai konzultáció után. Mellesleg akkor még az IMF szakértőiben sem rémlett föl, hogy Magyarország összeomlással fenyegető támadás elé nézhet.

Most tehát megtörténik mindaz, amit már 2006 óta, sőt azt megelőzően is szükségesnek tartottak az elemzők: a kormány megnyesi a szociális kiadások egy részét. A baj csak az, hogy a sietség miatt ez is fűnyíróval történik, nem az elosztási rendszer reformjával. Utóbbi amúgy a márciusi népszavazás fényében nem is nagyon menne, ahhoz még egy válság is kevés.

A miniszterelnöki bejelentésre az Estében az egyes pártok delegáltjai reagálnak. A Fidesz megint Kósát küldte, aki azt mondja, 400 milliárd forintot lehetne spórolni csupán azon, ha Gyurcsány lemondana, mert ennyivel javulna Magyarország hitelessége, ennyivel olcsóbban jutnánk kölcsönökhöz. Mindig jól szórakozom – olykor bosszankodom –, ha a Fidesz ezzel érvel; ezt a szöveget Matolcsy György (vagy más) még márciusban találta ki, azóta időről időre felbukkan a Fidesz érvrendszerében. Mert ugyan mitől lenne a Fidesz hitelesebb, mint a mostani kormány, ha a nemzetközi ajánlásokkal szembehelyezkedve népszavazással megfúrta a Brüsszel és minden más nemzetközi szervezet által olyannyira támogatott reformokat? Orbán nagyotmondásait, protekcionista – pardon, patrióta – szólamait, voluntarizmusát pénzügyi körökben nem nagyon méltányolják. Ez persze nem változtat azon a körülményen, hogy a jelenlegi helyzet valóban hitelességi válságnak is tekinthető – egy megbízható és a pénzügyi fegyelmet betartó kormány által irányított ország nem kerülhet olyan krízisbe, mint most mi.

2008. október 31. (péntek)

Tegnap is erősödtek a magyar részvények, az európai jegybankok együttes akcióval tovább csökkentették az alapkamatot, hogy lendületbe hozzák a gazdaságot, vagy a zuhanást mérsékeljék. Mi ebből kimaradtunk – és még jó ideig ki is fogunk maradni. A Magyar Nemzeti Bank 11,5 százalékos alapkamattal támasztja meg a forintot, és még ezzel sem tudja megakadályozni a pénzek kiáramlását. Októberben a külföldiek összességében több mint 1250 milliárd forintot vontak ki a magyar pénzpiacról, ezen belül az általuk birtokolt állampapír-állomány a hónap elején mért 3300 milliárdról 2280 milliárd alá esett, a magyar államadósság nemfizetési kockázata pedig 600 bázispontra ugrott – olvasható ki a jegybank honlapján közzétett, nem hivatalos adatokat tartalmazó ábrakészletből. Szemüveg sem kell hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!