Tetszett a cikk?

A tervek szerint 2028-ra a Mol kibővíti a Barátság II. kőolajvezetéket az ukrán határ és Százhalombatta között, Százhalombattától pedig új vezetéket épít a Szerb határig. Így a szuverenitás jegyében Szerbia is képes lesz orosz olajat importálni az Ukrajnán és Magyarországon keresztül. Szijjártó Péter közben arra utalgatott, hogy Ukrajna nem megbízható tranzitország.

„Egy újabb bátor és szuverén döntés eredményeként új kőolajvezeték épülhet Magyarország és Szerbia között” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban a minisztérium közleménye szerint.

A miniszter szerint az építkezést az idei esztendő végén, jövő év elején fizikailag is meg lehet kezdeni, amelynek nyomán „egy 2028-ra abszolút, egész hosszában működőképes új kőolajvezeték jön létre a két ország között”.

Szijjártó Péter arról tájékoztatott, hogy hazánkban ehhez két fontos beruházást kell elvégezni: egyrészt

bővíteni kell az ukrán-magyar határt Százhalombattával összekötő vezeték kapacitását, másrészt innen egy teljesen új, 190 kilométer hosszú vezetéket kell építeni a szerb határig.

„Ez a beruházás összességében 130 milliárd forintos értéket fog képviselni. Tehát ez egy nagy, az egész régió energiaellátásának biztonsága szempontjából meghatározó beruházás” – szögezte le. Mint közölte, az új vezeték kapacitása évi 4,5 millió tonna körül lesz, és ezzel lehetővé válik a pancsovai kőolajfinomító, illetve Szerbia kőolajellátása teljes egészében Magyarországon keresztül.

A miniszter szerint ez azt fogja jelenteni, hogy a két fő energiahordozó importja esetében „nem szorulunk másokra, csak egymásra”.

Tehát Magyarország – technikailag a Mol, amely bemutatta a megvalósíthatósági tanulmányt a szerb és a magyar kormánynak – egyrészt meglévő infrastruktúra bővítésével, másrészt új infrastruktúra építésével lehetővé teszi, hogy Szerbia kőolajat importáljon Ukrajnából.

Mindeközben a külügyminiszter bejelentésében azt mondta:

a térség kőolajellátása tekintetében bebizonyosodott az, hogy nem mindegyik ország megbízható tranzitország, és néhány ország csúnyán megbukott azon a teszten, amit szolidaritásnak hívnak.

Itt gondolhatott Horvátországra, ahonnan jelenleg Szerbia olajat importál. Horvátországot a magyar kormány, személyesen Szijjártó már korábban “nem megbízhatónak” bélyegezte: “Nem megbízható, mert a piaci átlagos értékek ötszörösére emelték az olaj tranzitdíját a háború kitörése óta. Nem megbízható, mert lehetetlenné tették a Mol számára, hogy hosszú távra kössenek le szállítási kapacitásokat. Nem megbízható, mert a vezeték kapacitásnöveléséhez szükséges beruházásokat nem végezték el, a maximális kapacitásról pedig soha senki által nem bizonyított adatokat adnak.”

A miniszter gondolhatott ugyanakkor Ukrajnára is, mostanában ugyanis Kijevet szokta ilyesmivel vádolni, például ha harci cselekményekben megsérül a Barátság kőolajvezeték.

Érdekes kérdés, hogy ha Ukrajna nem megbízható tranzitország, akkor mitől javítaná Szerbia ellátásbiztonságát, hogy Magyarországon keresztül importálhat olyan olajat, ami Magyarországot Ukrajnán keresztül érte el.

Szijjártó Péter a Vörös téren.
Facebook/Szijjártó Péter

Egyébként

a magyarországi vezetéket, amit bővíteni kell Százhalombatta és az ukrán határ között úgy hívják, hogy Barátság II.

A külügyminiszter kijelentése, miszerint a fejlesztésnek köszönhetően a két fő energiahordozó importja esetében „nem szorulunk másokra, csak egymásra”, tökéletesen értelmezhetetlen. Ami a földgázt illeti, Magyarország importja nagyrészt Szerbián keresztül bonyolódik – a gáz forrása nagyrészt az orosz Gazprom, függetlenségről szó sincs. Ami a kőolajat illeti, Magyarország Ukrajnán, a Barátság vezetéken keresztül importál orosz olajat, a bejelentett fejlesztésnek hála ugyanerre lesz lehetősége Szerbiának is.

Szijjártó Péter bejelentése nem sokkal az után érkezett, hogy március 7-én stratégiai partnerség és az energetikai együttműködés megerősítéséről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök szerb hivatali partnerével, Alekszandar Vucsiccsal. A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a felek hangsúlyozták a kölcsönös készséget a kétoldalú partnerség további erősítésére, amely a két ország népe közötti szellemi, kulturális és történelmi kapcsolatokon alapul.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!