2025 első két hónapjában az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 1,7 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg részletes tájékoztatójában a korábban közölt előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Ez hatalmas összeg: a 2025-ös költségvetési törvény az egész évre 4,2 ezer milliárd forint hiánnyal tervez. Vagyis mindössze

két hónap alatt összejött az éves hiány 40 százaléka.

A teljes hiányon belül a kormány alá tartozó központi költségvetés 1,68 ezer milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 38 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 77,3 milliárd forintos hiányt mutattak.

A pocsék februári egyenleg egyébként nem meglepő, az év második hónapja éve óta hasonlóan alakul – köszönhetően annak, hogy a februárt terheli a 13. havi nyugdíjak kifizetése, jelentős állampapírhozam-fizetések (elsősorban az inflációkövető papírok kifizetései jelentenek nagy megterhelést), illetve áfa-visszatérítések.

Majdnem félezer milliárd forint a 13. havi nyugdíj

Az államháztartás központi alrendszere február végéig összesen 8 ezer milliárd forint kiadást teljesített. Ebből 1,5 ezer milliárd forint volt a nyugdíjkassza nyugdíjkiadása – 5 százalékkal több, mint 2024 első két hónapjában. Ezt egyrészt az inflációkövető nyugdíjemelés magyarázza – jegyezzük meg: a kormány alultervezte az idei inflációt, így szinte biztos, hogy ősszel korrekciót kell majd végrehajtani, januárig visszamenőleg. Illetve a kiadásokat növelte a „cserélődés”, vagyis az, hogy a friss nyugdíjasok jellemzően magasabb ellátással lépnek be a rendszerbe.

Az öregségi nyugdíjak átlagösszege februárban 243 ezer forint volt.

A 13. havi ellátások kifizetése 492 milliárd forintba került. Mivel a nyugdíjkassza járulékbevételei erre nem biztosítanak fedezetet, a központi költségvetés 487 milliárd forintot tett bele a nyugdíjkasszába.

Magyar nyugdíjasok: sokan, de nem jólétben

Szondy Dalma

Vissza kellett tölteni a kormány folyószámláját

Az államháztartás nettó kamatkiadása február végéig 970 milliárd forint volt, 209 milliárd forinttal több, mint 2024 első két hónapjában.

Az államadósság két hónap alatt 2 ezer milliárd forinttal nőtt.

Ebben benne van 1,45 ezer milliárd forint nettó forintadósság-kibocsátás. A minisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy ennek egy része a KESZ (a költségvetés kincstári számlája) egyenlegét növelte. Tegyük hozzá: a kormány tavaly év végén alaposan leapasztotta a KESZ egyenlegét, az államadósság-mutató szépítése érdekében ugyanis állampapírokat vásároltak vissza a KESZ terhére.

Az államadósság-kezelő ezen kívül végrehajtott az első két hónapban nettó ezer milliárd forint devizaadósság-kibocsátást.

Az államadósságot mérsékelte a forint erősödése: a devizaadósság forintban számolt értéke ennek köszönhetően 422 milliárd forinttal csökkent.

Az adók szépen folynak be

A központi alrendszer bevételi oldala egyébként jól alakult, összesen 6,3 ezer milliárd forint folyt be, 5,7 százalékkal több, mint 2024 első két hónapjában.

A költségvetés tarthatósága szempontjából külön örvendetes, hogy az áfabevétel 1,25 ezer milliárd forintra teljesült, ez 218 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban, és az éves előirányzat 15,1 százaléka. Az elmúlt években a kormány rendre felültervezte az általános forgalmi adóból várt bevételeket, nagyrészt ez okozta, hogy a költségvetési hiánycélokat nem sikerült tartani.

Az ár áfát tartalmaz

Fazekas István

A költségvetés – a kormány deklarált céljainak megfelelően – erősen támaszkodik a fogyasztáshoz kapcsolt adókra (az áfa mellett különösen fontosak a jövedéki adók és a tranzakciós illeték). Mindezekből az első két hónapban összesen 1,67 ezer milliárd forint folyt be. Összehasonlításképpen a vállalkozások összbefizetése csak 499 milliárd forint volt, míg a lakosság befizetései csak 907 milliárd forintra rúgtak.

A lakosság befizetései így már február végéig az éves előirányzat 17,2 százalékra teljesültek.

Személyi jövedelemadóból 861 milliárd forint folyt be, 94 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Köszönhetően a bértömeg növekedésének, vagyis a keresetek emelkedésének.

Jövőre már hiányozni fog az anyák szja-ja

Itt jegyezzük meg: a kormány épp arra készül, hogy kirúgja a költségvetés alól ezt a lábat a többgyerekes anyák élethosszig tartó szja-mentességének bevezetésével.

Az idei évet a mentességek azonban az eddigi bejelentések szerint csak minimálisan fogják érinteni, a kedvezményeket a kormány lépcsőzetesen vezeti be, kezdve ősszel a háromgyerekes nőkkel.

Mivel az állampapírok hozamfizetéseinek nagy része az év elején esedékes, és mivel több 13. hónap nem lesz, illetve mivel az adóbevételek jól alakulnak, az idei 4,2 ezer milliárd forintos pénzforgalmi hiánycél teljesíthető lehet.

Az EU-programok csak csordogálnak

Az uniós programok enyhén szólva nem állnak jól, két hónap alatt 301 milliárd forint kifizetés történt, ez az éves 3 ezer milliárd forintos előirányzat 10 százaléka. A felmerült kiadások több mint felét a 2021-2027-es Széchenyi Plusz programjai adták.

A programok bevételei még rosszabbul állnak, 122,6 milliárd forint folyt be, az éves előirányzat mindössze 5,5 százaléka.

Az állam – minden tagállam – megelőlegezi az uniós programok kifizetéseit a kedvezményezetteknek, majd az EU később utalja el a tagállamnak a pénzt. Immár biztosra vehető, hogy a jogállamisági vita miatt Magyarország jelentős forrásvesztést fog elszenvedni ebben az uniós finanszírozási ciklusban.