Putyin fogak kiverésével fenyegeti az Északi-sarkra ácsingózó Nyugatot
A legutóbbi orosz–amerikai külügyminiszteri találkozó barátságos légkörű volt, ám a két fél még számos csörtét meg fog vívni, talán már Joe Biden és Vlagyimir Putyin június 16-ai genfi csúcsán is. Például az Északi-sark térségéről, amelyről Oroszország közölte, hogy hozzá tartozik.
Fontos, ám nem biztos, hogy végleges győzelmet aratott Moszkva az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő tengeri gázvezeték, az Északi Áramlat 2 ügyében.
Joe Biden elnök – aki néhány hete még gyilkosnak nevezte orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint – több demokrata és republikánus politikus tiltakozása ellenére is úgy döntött, feloldja az építkezésben meghatározó szerepet játszó németországi vállalat, a Nord Stream 2 AG. elleni szankciókat. És egyúttal mentesítette a büntetőintézkedések hatálya alól a cég vezérigazgatóját, Matthias Warnigot, az egykori NDK titkosszolgálatának volt tisztjét, Putyin közeli szövetségesét.
A washingtoni külügyminisztérium szerint a vállalat és vezetője szankciókkal sújtandó tevékenységet végez ugyan, ám az USA-nak az az érdeke, hogy most eltekintsen a büntetéstől. A hatékony lépések helyett az USA az építkezésben részt vevő három orosz hajó ellen léptetett életbe szankciókat, de szakértők szerint ez egyáltalán nem befolyásolja a 95 százalékban már kész, 11 milliárd dolláros projekt befejezését.