Tetszett a cikk?

Világszerte zárják be, vagy bontják el a Covid-19 járványban megbetegedettek ápolására emelt szükségkórházakat. Miközben az jó hír, hogy már nincs szükség a plusz kapacitásra, az figyelmeztető jel lehet az esetleges következő hullámok idejére, hogy miközben sok kórház túlterhelt volt, az új ágyak többségében egy paciens sem feküdt.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Csak az USA-ban közel 700 millió dollárt költöttek országszerte azokra a tábori kórházakra, amelyet a hadsereg építtetett különféle magánvállalatokkal. Most, hogy a járványt alaposan megszenvedett országban is lassan visszaszorulóban van az epidémia, a National Public Radio (NPR) számvetést készített arról, mennyire használták ki a szükségkórházakat az utóbbi hetekben. Kiderült, hogy megdöbbentően alacsony volt a kihasználtsági arány, sőt a legtöbb létesítményben egyetlen beteget sem kezeltek.

A New York államban lévő Stony Brookban – New York a járvány által legsúlyosabban érintett állam volt – 155 millió dolláros költséggel 1038 ember számára építettek tábori kórházat, ám végül egyetlen beteg sem érkezett. Az ugyancsak New York államban található Old Westbury-ben egy 1022 ember egyidejű kezelésére alkalmas központ épült – ez 118 millió dollárba került – paciens ide sem érkezett.

Javits center
AFP
Az NPR hosszasan sorolja a legdrágább és az üresen maradt, vagy csak nagyon kevés beteget ellátott tábori kórházat, az egyedüli kivétel a New York városában lévő Javits Center, amelyben az 1900 ágyon végül összesen 1095 koronavírusos betegek ápoltak. De nem csak New Yorkban maradtak kihasználatlanul ezek az intézmények, Illinois, vagy Florida államban is elkészültek, és állnak üresen a szükségkórházak.

Rossz tervek

„Nagyon szomorú az egész, mert úgy tűnik, a korábban kidolgozott tervek nem működtek. Újra kell terveznünk mindent” – mondta a rádiónak Robyn Gershon, a New York Egyetem Közegészségügyi Kollégiumának egyik oktatója. Szerinte az amerikai hatóságok komoly hibát követtek el, amikor azt üzenték a koronavírusos embereknek, hogy ne forduljanak egyből orvoshoz. „Az volt a mantra, hogy ne menj orvoshoz és maradj addig otthon, amíg nem kékül el a szád” – mondta, s hozzátette, ez rossz tanács volt, mert sokan későn kerültek orvoshoz és meghaltak azok közül, akik hallgattak a hatóságokra. Szerinte a szükségkórházakban kezelhették volna azokat, akiken még nem jelentek meg a súlyos tünetek, s így kisebb lehetett volna a halálozási arány.

Más véleményen volt John Hyten, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának helyettes vezetője, szerinte a több ezer kihasználatlanul maradt ágy azt mutatja, hogy működött az egészségügyi rendszer. „Ha megteltek volna ezek a kórházak is, az azt jelentette volna, hogy a helyi kórházak már nem tudják kezelni a beteghullámot, és válságos helyzetbe kerültünk” – magyarázta.

A Javit Centerben dolgozó egyik orvos szerint viszont korántsem volt annyira megnyugtató a helyzet, mint ahogyan azt a hadsereg igyekszik láttatni. „Nagyon elkeserítő volt, itt voltunk, készek voltunk és vártuk a pacienseket” – mondta Dario Gonzalez, aki szerint a hagyományos kórházak illetékesei arra panaszkodtak, hogy túl bonyolult a betegátadási folyamat ezért inkább a folyosókon ápolták a fertőzötteket. „Sokkal jobb eredményt érhettünk volna el, s ha megint ilyen helyzetbe kerülünk, tanulnunk kell a tapasztalatokból” – tette hozzá az orvos. Az USA-ban egyébként a tábori kórházak nagy részét még nem bontották el, a hatóságok ugyanis tartanak attól, hogy lehet még második, illetve harmadik Covid-19-hullám is.

Kihasználatlan kórházak világszerte

Olaszországban sem hasznosultak a hirtelenjében felhúzott sürgősségi kórházak. Bár az ország északi részén lévő kórházak intenzív osztályai gyorsan megteltek, egyetlen beteget sem láttak el abban a két tábori kórházban, amelyet Katar küldött ajándékként az országba. Bár a Veneto tartománynak szánt kórházak – amelyekben ezer-ezer embert lehetett volna ápolni – április elején már Olaszországban voltak, a mai napig nem készültek el: a sátrak üresen állnak, még a padló sem teljesen kész.

Koronavírussal fertőzött betegek számára előkészített ágyak a torinói Officine Grandi Riparazioni művészeti központban létesített ideiglenes kórházban 2020. április 19-én.
MTI/EPA-ANSA/Alessandro Di Marco

Milánóban ugyan elkészült egy szükségkórház – ennek felépítéséhez Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök is hozzájárult 10 millió euróval – ám ez a létesítmény sem váltotta be a hozzáfűzött várakozásokat. A kihasználtsági szint folyamatosan alacsony volt, s bár modern volt az intézmény felszerelése, az orvosok arra panaszkodtak, hogy sok minden hiányzott, nem tudták például megfelelően kezelni azokat, akiknél vesebántalmakat okozott a koronavírus. A mintegy kétszáz ágy többsége folyamatosan üresen állt, voltak olyan napok, amikor csak öt pacienst kezeltek a pavilonban.

Ausztráliában Canberrában építettek fel egy tábori kórházat, s ez ugyanúgy nem látott beteget, mint az amerikai hasonló létesítmények többsége. Az egyik központi kórház közvetlen közelében, egy krikettpálya zöldjén 37 nap alatt felhúzott épület 23 millió dollárba került, s a helyiek már akkor hangsúlyozták, hogy egyfajta biztosításnak tekintik a beruházást: április elején, amikor elkezdték az építkezést, még meredek ütemben emelkedett a fertőzöttek száma.

Magyarországon a BNV egyik pavilonjában hoztak létre egy tábori kórházat, ám ott alighanem csak az enyhe tüneteket produkálókat helyezhették volna el, hiszen ott nem voltak lélegeztető gépek és egyéb komoly orvosi felszerelések.

Mobil ellátóegységeket telepítenek az ágyak mellé az épülő ideiglenes egészségügyi ellátóhelyen Budapesten, a Hungexpo G pavilonjában 2020. április 21-én.
MTI / Kovács Tamás
Kiskunhalason – a helyi börtön udvarán – viszont igazi konténerkórház épült, ahova a HVG értesülései szerint érkeztek is betegek, igaz nem nagy számban. A létesítmény sorsáról nem döntöttek, hiába az érdeklődések az illetékes nem árulják el, mi lesz a konténerekkel.

Vuhani tapasztalatok

A közép-kínai Vuhanban – ahonnan a tavalyi év végén elindult a járvány – főként enyhe tüneteket produkáló betegeket ápoltak a más országok számára mintául szolgáló konténerkórházakban. A kihasználtsági arány is jobb volt: a február eleje és március közepe között használt kórtermekben összesen 13 200 beteget kezeltek – Kínában hivatalosan mintegy 83 ezer fertőzött volt – s nagyon alacsony volt a halottak száma is.

Légi felvétel az előregyártott elemekből épülő, közel ezer férőhelyes kórházról a Hupej tartománybeli Vuhanban 2020. február 2-án.
MTI / YFC
Az első, tíz nap alatt felépített ideiglenes kórház február 3-án készült el – abban ezer fertőzöttet helyezhettek el – másik kettőt pedig február 5-én nyitottak meg. Végül 14 ideiglenes kórház készült el, ezekben 13 467 ágyat helyeztek el. Közben visszavágták a programot, január végén még arról volt szó, hogy Vuhanban több mint harminc ilyen létesítményt húznak fel. Az utolsó konténerkórházat március közepén csukták be, az ott fekvő betegeket a többi városi kórházban helyezték el.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!