„Mi szerbek toleránsak vagyunk, egy csomó magyar jött Jugoszláviába 1956-ban és Szabadkán még mindig beszélnek magyarul” – mondta néhány évvel ezelőtt egy belgrádi taxisofőr, amikor arról beszélgettünk, mi okozta, hogy a Joszip Broz Tito által létrehozott délszláv állam fél évszázados lét után végül elmerült a történelem süllyesztőjében. A negyvenes éveiben járó sofőr nem játszotta meg magát, valóban nem tudott arról, hogy az első világháború után a formálódó délszláv államszövetséghez csatolt, ma Szerbiához tartozó Vajdaságban évszázadok óta élnek magyarok.

A tudatlanság nem véletlen, a két világháború között, majd a második Jugoszlávia létezésének éveiben is a nem szerb népesség létére utaló emlékek felszámolása volt a hivatalos politika egyik fő célja: eltűntek a szobrok, az emlékművek, a templomok, több temető, s leverték az angyalos koronás címert a ma Zemunként ismert Zimonyban emelt honfoglalási emlékműről is. Igaz, nem végeztek alapos munkát, a mai napig látszik az angyalszárnyak sziluettje.

A győztesek magabiztossága

„A Trianon szó semmit sem mond a szerbeknek, ők Versailles-iként ismerik az első világháború utáni szerződéseket. De általában keveset tudnak a történelemről: valódi győztesként működik az ország, a szerbek tényleg elhiszik, hogy két világháborút nyertek és nincs lelkiismertfurdalásuk amiatt, hogy olyan területek is a tulajdonukban vannak, amelyek Trianon előtt nem tartoztak az országhoz” – mondta hvg.hu-nak Józsa László, a vajdasági Magyar Mozgalom elnökségi tagja.

Azt is elmondta, hogy a századik évforduló alkalmából nem jelentek meg a magyarokat és Magyarországot negatív színben feltüntető cikkek és kommentárok. Ennek egyik fő oka az, hogy a véresszájú nacionalistából magát européernek átfestő Alekszandar Vucsics államfő egyik fő szövetségesének tartja Orbán Viktort, és rosszul venné ki magát, ha holmi történelmi kérdések miatt összeveszne a két politikus.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Józsa László szerint azért nem kerültek napirendre most a magyarok Szerbiában, mert a szerbek nem tartanak attól, hogy Magyarországnak bármiféle követelése lenne Szerbiával szemben, és a győztes mentalitás miatt nem is jellemzi őket semmiféle kisebbrendűségi érzés. „Egészen addig, amíg most a szlovák miniszterelnök nem tett számomra is nagyon szimpatikus gesztust, úgy éreztem, hogy a Szlovákiában viszont van némi kisebbrendűségi érzés, s hogy ebből táplálkozik a szlovák nacionalizmus is” – mondta a vajdasági magyar politikus.

Szlovák gesztus

Szlovákiában egyébként komoly visszhangot váltott ki az új kormányfő, Igor Matovic akciója: meghívott a pozsonyi várban rendezett találkozóra száz felvidéki magyar, s miután magyarul köszöntötte a magyarokat, azt kezdeményezte, hogy a két nép ne a múlttal, hanem a jövővel foglalkozzon.

A gesztus azonban nem a várt eredményt hozta: a helyi magyar párt, az MKP képviselői egy olyan memorandumot nyújtottak át a kormányfőnek, amelyben autonómiát követeltek a kisebbségbe szorult magyarságnak, s ezt Matovic – aki korábban támogatta, hogy a helyi magyarok kettős állampolgárok legyenek – szándékos feszültségkeltésnek nevezte. „Az ember segítőkezet nyújt, s szinte leköpik” – mondta, s helyi elemzők szerint az incidens miatt veszélybe került annak a tervnek a megvalósítása, hogy a magyarok lakta településeken magyar politikusok kerüljenek vezető tisztségekbe. S bár az MKP-nak joga van autonómiát követelni a magyarság számára, az nem biztos, hogy a párt a legjobb alkalmat választotta kérései előterjesztésére.

MTI / EPA

Matovic a jelek szerint végül túltette magát az MKP akcióján, és egy Facebook üzenetben bocsánatot kért a magyaroktól az ellenük elkövetett jogsértések miatt. „Kedves barátaim – akiknek fontos a békés szlovák-magyar együttélés Szlovákiában –, őszintén bocsánatot akarok kérni tőletek azokért az igazságtalanságokért, amik életetekben amiatt értek benneteket, hogy nem voltatok hajlandóak feladni az anyanyelveteket” – írta, majd megértést kért azon múltbéli szlovákok számára, akik ugyanezen okokból szenvedtek, főként a 19. század második felében a történelmi Magyarországon.

Kölcsönös félelmek

A Matovic-MKP csörte volt az egyetlen komoly Trianon-esemény Szlovákiában, s Erdélyben is békésen múlt el a szerződés aláírásának századik évfordulója. A hvg.hu román forrásokból származó értesülései szerint a bukaresti kormány tartott attól, hogy lesznek összetűzések az évfordulón, ám végül a magyar és a román megemlékezések is békében zajlottak le annak ellenére, hogy Románia és Magyarország között korántsem baráti a viszony azóta, hogy a helyi Orbán-szövetségest, a szocialista Liviu Dragneát rács mögé dugták a hatalommal való visszaélés vádjával. Az utóbbi hetekben több szópárbaj is kitört Budapest és Románia között, és nem segített, amikor Klaus Johannis államfő több magyarellenes kijelentést is tett. Ezek célja elsősorban az ellenzéki szociáldemokraták sarokba szorítása volt, s amikor a szocialisták végül azzal akarták bizonyítani „hű románságukat”, hogy törvényjavaslatot terjesztettek elő június 4-e nemzeti ünneppé tételéről, Johannis nem írta alá a nagy többséggel elfogadott dokumentumot, így az életbe sem léphetett.

A hvg.hu értesülései szerint az USA több csatornán is jelezte, attól tart, hogy az Orbán Viktor féle Magyarországban szövetségest látó Oroszország a Trianon-évfordulót arra próbálja majd felhasználni, hogy feszültséget szítson Budapest és az utódállamok között. Washingtonban elsősorban attól féltek, hogy két NATO-szövetséges, Románia és Magyarország kap hajba az emlékezetpolitikai viták miatt.  Bár a nem hivatalos csatornákon mindkét ország jelezte, hogy nem kíván bajt keverni, valószínűleg az is közrejátszott abban, hogy sikerült mindenféle fizikai incidenst elkerülni, hogy a Covid-19-járvány miatt nem lehetett komoly tömegrendezvényeket összehívni.

Orosz-magyar két jó barát

Ukrajnában is részben Oroszországot sejtik a Kijevnek nem tetsző magyar lépések mögött, és a Trianon-évforduló kapcsán több olyan cikk is megjelent, amely azt taglalta, hogy Magyarországnak vannak-e területi követelései Ukrajnával szemben a mintegy 150 ezer magyarnak otthont adó Kárpátalján. S mivel Horvátországban is sokaknál kiverte a biztosítékot, hogy Orbán Viktor és a Fidesz rendre használja a Nagy-Magyarország szimbolikát, a horvát köztévé oldalán is megjelent egy elemzés, amely szerint ugyan Budapest aligha akarja elcsatolni a Trianonban elvesztett Kárpátalját, ám tesz aggasztó lépéseket. „Többarcú politikát folytat Orbán. Ez még biztos, hogy nem revansizmus, szeparatizmus, vagy kísérlet az annexióra. Ám kérdéses, hogy mi játszódik le Orbán Viktor fejében” – idézte a HRT Vijesti Dmitro Tuzsanszkij kárpátaljai politológust. Egy horvát elemző, Dejan Jovic viszont komolyan aggódik. „A jelenlegi politikai helyzetben elképzelhetetlen, hogy Európában egy állam elveszi egy másik területét. Viszont Ukrajna komoly gondokkal küszködik, s nem tagja sem a NATO-nak, sem pedig az EU-nak. Figyelembe kell venni, hogy Orbán Viktor Putyin elnök jó barátja, s ha másképp nem, de retorikai értelemben igyekezett kihasználni, hogy Oroszország 2014-ben magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krímet” – mondta a horvát politológus.

AFP / STR

A hvg.hu-nak Dmitro Tuzsanszkij arról beszélt, hogy miközben egyértelmű, hogy ha más nemzettel történt volna meg Trianon, az is úgy reagált volna, mint a szerződést tragédiának tartó magyarság, azt is hangsúlyozta, sajnálatos, hogy a magyar kormány külpolitikája részévé tette Trianont. „Ez pedig pont akkor következett be, amikor Oroszország durva agressziót követett el a Krím és a Donyec-medence ellen. Ezért van az, hogy azok az ukránok, akik korábban empátiával fordultak a Trianon miatt érzett magyar érzésekhez, most az egész kérdést az orosz agresszió prizmáján keresztül nézik” – mondta, s hozzátette, nem igaz az, hogy Ukrajna most éli át a maga Trianonját. „Ukrajna ugyanis nem kezdeményezett bármiféle háborút” – magyarázta.

Reviczky Zsolt

Ukrajnában – ahol az utóbbi hónapokban több magyarellenes cikk is megjelent, Trianon kapcsán nem lendült komoly támadásba a sajtó. Ennek egyik oka az is lehet, hogy küszöbön áll Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő találkozója, s mindkét fél bízik abban, hogy a találkozón sikerül előre lépni a kétoldalú viták – elsősorban a magyarságot sújtó oktatási törvény, illetve az ukrán NATO-integráció lassítása – ügyében.

Vezetőkép: Nemzeti színű zászlókból kirakott Nagy-Magyarország-térkép a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezés után a felújított nagykanizsai Eötvös téren 2020. június 4-én.