A leggyorsabban Szöul egyik elővárosában, Pucshonban terjed a visszatérő/ismét erőre kapó kór. Az új gócpont egy internetes áruház raktára, ahol május 23-a óta száznál is több fertőzöttet regisztráltak. A kapcsolatelemzés alapján úgy tűnik, a vírust több esetben különféle ruhadarabokkal, illetve védősisakokkal adták át, és nem volt közvetlen fizikai kontaktus a vírushordozók között. És a betegség a cég több más raktárában is megjelent. A Covid-19 járvány az utóbbi egy héten országszerte több mint 250 koreait ért el, és az új fertőzöttek több mint fele Szöul vonzáskörzetében él.

Ezért a metropoliszban és elővárosaiban június 14-ig újra bevezették a korlátozások egy részét, azt remélve, hogy ezzel megakadályozzák a vírus gyors terjedését. Így újra bezártak a múzeumok, a parkok, valamint a bárok és karaoke-központok, és korlátozzák az emberek gyülekezését is: a polgároknak maszkot kell viselniük és biztonságos távolságot kell tartaniuk egymástól. „Mindent megteszünk, hogy feltérképezzük a kapcsolati hálót, és megtaláljuk a további vírushordozókat. Valószínűleg már újra terjed a kór, és ha nem sikerül megállítani a fertőzéseket, akkor az érinteni fogja az iskolákat is, a diákok pedig mégsem térhetnek vissza a tantermekbe” – mondta Park Neung Hu egészségügyi miniszter. A tárcavezető arra utalt, hogy a dél-koreai kormány pár nappal ezelőtt adott engedélyt az oktatási intézmények újranyitására, ezzel megkezdődött a fokozatos visszatérés. A miniszter egyben azt kérte honfitársaitól, hogy mivel több étteremben is megjelent a kór, két hétig kerüljék a vendéglátóhelyeket. A kormány attól tart, hogy a fertőzés új hulláma miatt megakadhat a gazdasági talpra állás folyamata is.

Kisdiákok állnak sorban egymástól biztonságos távolságra egy szöuli általános iskola ebédlője előtt 2020. május 27-én

MTI / EPA / YNA / Yonhap

Dél-Koreában viszonylag korán, február közepén jelent meg a Covid-19, és március elejére teljes erejével tombolt a járvány. Április elejére viszont elsimult a hullám – a tömeges tesztelésnek köszönhetően hatékonyan találták meg a fertőzötteket –, és feltűnően alacsony volt a halottak száma: 269 ember vesztette eddig az életét az epidémia miatt.

Fontos figyelmeztetés

A betegség újbóli megjelenése Dél-Koreában figyelmeztetés lehet más országoknak is, ahol később jelent meg és csengett le a Covid-19 járvány. Különösen annak fényében, hogy a leginkább érintett európai országokban is megkezdték már az első hullám utáni enyhítéseket, ennek következtében pedig ismét megnőttek az esetszámok.   Franciaországban, ahol a jövő héten érkezik a lazítás újabb szakasza, már az első etap után is kialakultak új gócok, esetenként ötvennél is több fertőzöttel. Az új kritikus pontok között iskolák, kórházak és temetkezési vállalkozások vannak, és a hatóságok tesztelni akarják azt a négyszáz focirajongót is, aki Strasbourgban jelen volt egy illegálisan szervezett labdarúgó mérkőzésen.  A járványügyi szakemberek szerint az ország napi ezer új fertőzésig van a „biztonságos zónában”, jelenleg pedig naponta 200-400 új vírushordozót találnak.

MTI / EPA / Mohamed Badra

Németországban – itt április végén kezdték el feloldani a korlátozásokat – ugyancsak nő a vírushordozók száma. Berlinben, ahol május 15-től engedélyezték a vendéglátóhelyek újranyitását, az R-szám – az, hogy egy beteg átlagosan hány embernek adja át a vírust – 0,7-ről néhány nap alatt1,37-re ugrott. Az országban szintén több tucat új góc van – egy vesztfáliai vágóhídon például az ott dolgozó 1200 személyből 270-nél lett pozitív a teszt, egyes bajoroszági településeken pedig a fertőzöttek aránya meghaladja a százezer emberre eső 50 esetet, ami után automatikusan jönnek a korlátozások. Összességében azonban az új esetek száma naponta 400-600 körül van, ami jóval alacsonyabb a március hétezernél.

„Komolyan kell venni a betegséget, egy parti is elég lehet ahhoz, hogy újrainduljon a járvány” – ezt Fernando Simón spanyol egészségügyi miniszter mondta, miután kiderült, hogy egy délkelet-spanyolországi születésnapi bulin megjelent négy fertőzött, és az ott jelenlévő 16 egészséges ember mindegyikének átadta a kórt. Az ibériai országban – itt 7500 volt a napi legtöbb fertőzés – az utóbbi napokban 400-500 új vírushordozót találnak.

Olaszországban is megkezdődött a nyitás, és azt a fertőzések számának megugrása követte. Továbbra is az északi országrész a fenyegetett, Lombardiában, ahol május 4-én kezdődött a lazítás, néhány százról gyorsan ezerre emelkedett a napi új fertőzések száma. Jelenleg Olaszországban naponta 300-600 esetet regisztrálnak.

Védőmaszkot viselő csendőrök járőröznek Milánó Navigli nevű negyedében 2020. május 26-án, miután Lombardiában a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozásokat elkezdték feloldani és újra megnyitottak a kávézók és éttermek

MTI / AP / Luca Bruno

India is enyhít a március 25-én bevezetett és azóta többször is meghosszabbított kijárási tilalmon, és a szakemberek szerint félő, hogy a kordában tartott, néhány államra kiterjedő járvány elszabadulhat: eddig 150 ezer esetet regisztráltak az 1,2 milliárd ember lakta országban, s most, hogy a hónap végén feloldják a tilalmak többségét, milliók kelnek útra és veszélyeztetik ezáltal az epidémia által eddig megkímélt térségekben élőket.

Óvatos lazítást

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint minden alkalommal két hetet kellene várnia az országoknak a korlátozások enyhítésének újabb körével – a betegségnek ugyanis 14 nap a maximális lappangási ideje, s ennek kivárásával jobban követhetővé válik az egyes lazítások valós hatása. A WHO is úgy véli egyébként, nagyon nagy a veszélye annak, hogy a koronavírus-járványnak lesz második, vagy akár több hulláma is. A szakemberek szerint az is elképzelhető, hogy a betegség – legalábbis addig, amíg nem lesz rá gyógyszer vagy vakcina – folyamatosan velünk marad.

Ebben az lehet a veszélyes, hogy a vírus folyamatosan mutálódik és megjósolhatatlan, lesz-e olyan változata, amely még könnyebben terjed az emberek között, vagy amelyik a mostaninál is súlyosabb betegséget okozhat. Az egy évszázaddal eztelőtti spanyolnátha figyelmeztetés lehet, hiszen annak éppen a második hulláma volt az, amely a legtöbb embert ölte meg. Annak az influenza-járványnak mintegy ötvenmillióan estek áldozatul.