Nyolcvanezer rendőr és katona próbálja meg lehetővé tenni a mai ukrajnai elnökválasztás sikeres lebonyolítását. Kísérletük kudarcra van ítélve, az Oroszország párti szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében aligha járulhatnak tömegesen az urnákhoz azok, akik már a voksolás tényével elismernék, nem támogatják Ukrajna darabokra szabdalását.
Edward Snowden és Glenn Greenwald 2012 decemberében vette fel egymással a kapcsolatot, az NSA-nál dolgozó informatikus e-mailben üzente meg Greenwaldnak, hogy bizalmas adatok vannak a birtokában. Az újságíró a HVG-nek adott interjúban azt mondta, hogy hamarosan nyilvánosságra kerülnek a Magyarországgal kapcsolatos dokumentumok is.
A látszatra sem ügyelnek a kelet-ukrajnai orosz szakadár vezetők, akik mindenféle felhatalmazás nélkül jelentették be, hogy Oroszországhoz kívánják csatolni Donyeck és Luhanszk megyét. Kérdés, Moszkva is akarja-e a krími forgatókönyv megismétlését.
Kiváló eredményre számíthat az EP-választáson a Geert Wilders vezette Szabadság Párt, mert Hollandiában is teret nyertek az EU-ellenes erők.
A gazdasági önellátásra való részleges áttéréssel és a nacionalista érzelmek felerősítésével válaszol Moszkva az Oroszország elleni szankciókra. Közben a gazdagok próbálják elrejteni külföldre menekített vagyonukat.
Általános mozgósítást rendeltek el a Kelet-Ukrajnában kikiáltott Donyecki Népköztársaságban, miután az ukrán hadsereg visszafoglalta a szakadároktól a mariupoli középületeket, s megkezdte a Szlovjanszk városban állított úttorlaszok elbontását is. A harcoknak több halálos áldozata van, Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyos bűncselekménynek nevezte a hadsereg bevetését.
Az USA nélkül továbbra sem számít az orosz expanziós törekvéseket gátolni képes katonai erőnek Európa, ahol hosszú ideje inkább faragják, mint növelik a védelmi kiadásokat.
Észtországban és Lettországban attól tartanak, Moszkva az 1991-ben függetlenné vált balti államokban ismét növelni akarja befolyását. Az indok az lehet, hogy a két államban élő oroszok jó része jogfosztottságban él.
Moszkva folytatja Ukrajna destabilizálását, az új kijevi vezetés képtelen kikászálódni a politikai és gazdasági válságból, és a Nyugat sem tudja, miképpen állíthatja meg a Krím elfoglalása után vérszemet kapott Oroszországot. A válság miatt kitörhet a harmadik gázháború is.
Ellentmondó jelzések érkeznek Moszkvából, miután Kijev elrendelte a március közepén orosz kézre került Krím félszigeten maradt ukrán erők kimenekítését. Nem kizárt, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő folytatni akarja a területfoglalást.
Egyedül alakíthat Belgrádban kormányt a magát szalonképes nacionalista erővé szelídítő Szerb Haladó Párt, míg több korábbi nagyágyú nem került be a 250 fős törvényhozásba.
Megszigorította Málta az EU nyomására vízumprogramját, amivel állampolgárságot ad az egymillió eurónál többet beruházó, unión kívüli befektetőknek. Miközben nő a gazdasági vízumot ajánló államok száma, egyes országok visszakoznak.
Több rekordot is megdöntött már a hét végén kezdődő téli olimpia. A dél-oroszországi Szocsiban a versenyek minden korábbinál többe kerülnek, s ennyi terrorfenyegetés még egy olimpiával kapcsolatban sem hangzott el.
Nehezen kiszámítható konfliktusok veszélyét rejti, hogy Kijevben farkasszemet néznek egymással a tüntetők és a rendfenntartók.
Viktor Janukovics ukrán államfő meghátrálását hozta a válság legújabb fejezete: miután vérbe borult Kijev, és országossá vált az ellenzéki tiltakozás, az elnök elfogadta a kormányfő lemondását, és kezdeményezte a szabadságjogokat megnyirbáló törvény visszavonását.
Az észak-amerikai jégkorong ligában (NHL) játszó Alekszandr Szjomint hívták be 25. játékosnak a Szocsi olimpiára készülődő orosz válogatottba a térdsérülést szenvedett Szergej Szoin helyére. Ezzel teljessé vált az NHL győzelme: a keretben 16 észak-amerikai játékos kapott helyet, míg az orosz klubokat és néhány más európai csapatot tömörítő Kontinentális Hoki Ligának (KHL) csupán kilenc hely jutott.
A hétvégi merényletek is mutatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő nem oldotta meg hazája fő gondjait.
Egyre kevésbé képes közös nevezőre jutni Ukrajna keleti és nyugati fele, s mind gyakrabban kerül szóba az állam kettészakadásának veszélye – tapasztalta helyszíni tudósítónk.
Kijevben pénteken szabadon engedték a 27 éves Jehor Previrt, akit a rendőrök még november utolsó napján, az EU-párti tüntetések elleni első rendőrattak idején vettek őrizetbe. Previr az utolsó, akit szabadlábra helyeztek a kilenc őrizetbe vett közül.