szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mindkét oldalra játszana a kormány a börtönkártérítések kifizetéséről rendelkező javaslataival: az embertelen fogvatartás körülményei miatt megítélt összeget továbbra is ki kellene fizetni, de a pénzhez sokkal könnyebben hozzáférhetne az állam. Az igazságügyi tárca javaslatai között több olyan is szerepel, ami az áldozatokat segítené.

Ahogy jóval korábban megígérte, törvényjavaslatot nyújtott be a „börtönkártérítések” kifizetésének ügyében a magyar kormány. A kormánypártok még február végén szavazták  meg, hogy június 15-ig felfüggeszti a raboknak rossz körülmények miatt megítélt kompenzáció kifizetését, emellett utasították is az igazságügyi minisztériumot, hogy dolgozzanak ki új szabályozást. Ezt azonban alaposan megkavarta a koronavírus-járvány, így májusban október 31-ig meghosszabbították a határidőt.

A parlament honlapjára végül három hét csúszással, kedd este került fel a „börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat, melynek benyújtója Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadója pedig Varga Judit igazságügyi miniszter.

A javaslatról Völner Pál, az az igazságügyi tárca miniszterhelyettese is posztolt, ebben azt írta: „a bűnözők és a baloldalhoz kötődő ügyvédek, álcivilek börtönbizniszének végleg vége lesz”. A politikus szerint a módosítások nemcsak az áldozatok igényének érvényesítését segítik majd, hanem arra is biztosítékot nyújtanak, hogy „a jövőben senki ne húzzon hasznot a rossznak mondott fogvatartási körülményekre hivatkozva”. (Noha a Fidesz folyamatosan a baloldalhoz köti az ügyvédeket, a perekben részt vevő ügyvédek korábban nyilvánosságra hozott listáját átnézve kiderült, ennél azért bonyolultabb a kép – a szerk.)

���� A bűnözők és a baloldalhoz kötődő ügyvédek, álcivilek börtönbizniszének végleg vége lesz! Benyújtottuk tegnap azt a...

Posted by Völner Pál on Tuesday, 24 November 2020

Az indoklással együtt 64 oldalas dokumentumban a kormány számos jogszabály módosítására tesz javaslatot. Ahogy Völner Pál is kiemelte, a legnagyobb változás az lesz, hogy

  • a kártérítésként megkapott pénz nem mehet az ügyvédek letéti számlájára,
  • elsőként az áldozatok kaphatják meg a nekik járó kártérítést,
  • sőt hosszabb idejük is lesz ezek érvényesítésére.

Ha az elítélt a szabadságvesztését tölti, a kártalanításként kapott összeg a büntetés-végrehajtási intézetben kezelt letéti számlájára kerül, úgy lehet majd levonni a vele szemben fennálló követeléseket, tartozásokat – különös tekintettel azokra, melyeket korábban elkövetett bűncselekményével okozott. Cél az is, hogy a kártérítésből közvetlenül nem levonható, de a végrehajtás számára hozzáférhető követeléseket (bűnügyi költség, vagyonelkobzás, adótartozás) bevonják az eljárásba.

A kormány arról is rendelkezne, hogy – az eddigi három hónaptól eltérően – a jövőben az áldozatok a bűncselekmény elkövetését követő egy éven belül nyújthassák be kártérítési kérelmüket. A módosítás célja az is, hogy eltörölje a rászorultsági feltétel vizsgálatát, valamint egyszerűsítené az egész folyamatot az áldozatok számára.

Az egyre szaporodó magyar kártérítési perek miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015-ben hozott úgynevezett irányadó ítéletet, amit akkor alkalmaznak, ha valamelyik tagországban rendszerszintű egy probléma. Az ítélet nemcsak azt mondta ki, hogy itthon évtizedek óta nem megfelelőek a börtönkörülmények, hanem arra is felszólította a kormányt, hogy készítsen akciótervet a telítettség csökkentésére, és tegye lehetővé, hogy a kártérítési ügyeket Magyarországon bírálják el.

A második feltételt teljesítette is a kormány: 2016-ban törvényt hoztak arról, hogy az eljárásokat Magyarországon kell lefolytatni, a kártérítési összeg pedig egy napra 1200-1600 forint közötti összeg lehet. A börtönkörülmények azonban nem változtak, így a magyar bíróságok is folyamatosan megítélték a raboknak járó kártérítéseket.

Ebből csinált kommunikációs hadjáratot Orbán Viktor, aki évértékelő beszédében hadat üzent a „börtönbiznisznek”, majd az Országgyűlés fel is függesztette a kifizetéseket.

A kedd este benyújtott javaslat ugyanakkor leszögezi, hogy

az államnak továbbra is kötelessége kifizetni a rossz körülmények miatt megítélt kártérítéseket,

ezek minden olyan napra járnak, amelyet az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között töltött. Vagyis, ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor a kifizetéseket újra el kell indítani.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Serdült Viktória Itthon

Nagyot blöffölt a kormány a börtönkártérítések felfüggesztésével

Kommunikációs trükknek és egyszerű hisztériakeltésnek tűnik a kormány bejelentése a fogvatartási körülmények miatt megítélt kártérítések kifizetéséről. A kedd reggel megjelent kormányhatározat ugyanis semmiben nem tér el a jelenlegi gyakorlattól. Ám később a kormány akár drasztikusabb eszközökhöz is folyamodhat.

Szerbiában ötven-száz embert oltanának be óránként a koronavírus ellen

Szerbiában ötven-száz embert oltanának be óránként a koronavírus ellen

Túlteljesítik oltási tervüket a britek

Túlteljesítik oltási tervüket a britek

Meghalt Benjamin de Rothschild báró, a híres bankbirodalom örököse

Meghalt Benjamin de Rothschild báró, a híres bankbirodalom örököse