Varga Judit igazságügyi miniszter a legtöbbször kormányközeli lapoknak ad interjút, kedd este azonban egy egészen más műfajban szerepelt: a BBC veterán, díjnyertes újságírója, Stephen Sackur kérdéseire válaszolt a HARDtalk című műsorban.

Az igazságügyi miniszter már a műsor beharangozójában úgy kommentálta a 25 perces beszélgetést, mint ahol „volt minden, mint a búcsúban: „kérdések helyett unalomig ismert vádaskodás, elfogulatlanság BBC módra, tények helyett liberális lózungok, bűnbakgyártás, zsarolás és néhány megmosolyogtató dezinformáció”. Szerda délelőtt Varga az egész interjút posztolta a Facebook-oldalára egy hosszú írás kíséretében, melyben azt írta, sajnálja, hogy „Európa talán legismertebb és legnézettebb politikai műsorában 24 perc alatt is csak a jól ismert panelekre épülő vádakra futotta”.

Sackur első kérdése az Európai Unióval folytatott vitákra vonatkozott, arra volt kíváncsi, hol van abban a logika, hogy bár Magyarország tagja az európai klubnak, de mégsem hajlandó elfogadni az EU Bíróságát, értékeit és szabályait.

Varga szerint, amikor csatlakoztunk a klubhoz, annak ugyanaz volt a mottója, mint ma is: egység a sokféleségben. „De ma azt látjuk, hogy a szerződéses keret, melyhez 16 évvel ezelőtt csatlakoztunk, nagy változásokon megy keresztül, és egyre több próbálkozás történik egy olyan föderalista unió megteremtésére, melyet mi sosem akartunk” – tette hozzá.

A jogállamisági kritikákat felvető kérdésre a miniszter a szokásos kormánypaneleket ismételte meg: szerinte ideológiai és politikai zsarolás esetében nem használhatjuk a „jogállamiság” kifejezést, mert nincsenek ahhoz köthető objektív kritériumok. Úgy véli,

a jogbiztonsághoz tisztában kell ahhoz lenni, mi számít bűnnek, mielőtt elítélnek érte valakit.

Egy másik kérdésre kifejtette azt is, hogy az Európai Parlament egy politikai testület, amely a hetes cikk szerinti eljárással olyan határozatot fogadott el, amely sérti saját szabályait és a tartózkodásokat nem vette figyelembe. A támadásokat pedig a kommunista időkhöz hasonlította.

„Ha nem állsz be a sorba, és nem illeszkedsz ideológiailag a fősodorba, akkor megbüntetnek” – mondta.

Varga Judit/Facebook

Az igazán érdekes része az interjúnak akkor következett, amikor Stephen Sackur az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló, közelmúltbeli döntéseiről kérdezte Vargát, valamint arról, mit tesz a magyar kormány, hogy betartsa azokat.

Varga emlékeztetett arra, hogy minden tagországnak vannak kötelezettségszegési eljárásai (általában ennél lényegesen apróbb ügyekben – a szerk.) és Magyarország mindig tiszteletben tartotta az Európai Bíróság ítéleteit. A CEU elüldözését uniós joggal ellentétesnek kimondó ítéletről azt mondta: az ítélet a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, ezért már megkezdték a párbeszédet a Bizottsággal, és teljes mértékben összhangba fogják hozni azt az uniós jogszabályokkal.

„Jelenleg más tagállamok felsőoktatással kapcsolatos eljárásait és jogszabályait vizsgáljuk, mivel azt gondoljuk, hogy a nemzeti szuverenitásnak minimálisan a része, hogy meghatározzuk az egyetemek, illetve felsőoktatási intézmények struktúráját” – mondta a miniszter, aki külön kiemelte a bajor felsőoktatási jogszabályt. (Érdekesség egyébként, hogy a CEU-n éppen a Müncheni Műszaki Egyetem akart segíteni, de a magyar kormány ehhez nem volt hajlandó teljesíteni a bajor kormány feltételeit.)

„Az ítéletet sokféleképpen végre lehet hajtani” – utalt még a különutas módszerekre az interjúban Varga.

A riporter rákérdezett a külföldi finanszírozással rendelkező civil szervezetek regisztrálására is, amit szintén jogszabályellenesnek mondott ki az Európai Bíróság, valamint Orbán Viktor megszállottságára Soros Györggyel szemben.

Varga itt rámutatott, hogy

a finanszírozás, illetve annak mértéke és volumene miatt bizonyos civil szervezetek igenis képesek lehetnek a közvélemény befolyásolására, és ez egy legitim ok arra, hogy nagyobb átláthatóságot követeljünk meg ebben az esetben”.

Hozzátette: meg fogják találni a módját, miként tudják a közérdeket a legjobban szolgálni, hogy teljes mértékű átláthatóságot kérjenek, hiszen ez egy nemzetbiztonsági kérdés.

Szóba került a sajtószabadság, és azon belül az Index ügye is, ahol – idézte fel Sackur – elbocsátották a főszerkesztőt. Varga először azzal vágott vissza, hogy a kérdés olyan, mintha a brit igazságügyi miniszter felvenné a telefont, hogy beavatkozzon, amikor a tulajdonos elbocsátja a The Guardian főszerkesztőjét. Úgy vélte, ez a médiapluralizmus Európában, amit a piaci trendek határoznak meg.

A Közép-Európai Sajtó-és Média Alapítványról (KESMA) azt mondta, „a konglomerátum az üzleti észszerűség érdekében csak követi az európai normákat”.

„Nyissa meg az online médiát: 80 százalék kormánykritikus és a liberális orgánumok főleg az online szektorban dominálnak, és mindannyian tudjuk, hogy az emberek éjjel-nappal az internetet nézik, tehát nem értem a kérdést és a gyanút bármivel kapcsolatban” – tette hozzá.

A riporter utolsó kérdése arra vonatkozott, hogy végül a kormány felhagy-e a dacolással és megalkuszik-e Brüsszellel. Varga erre azt mondta:

„Magyarország valójában soha nem árult semmiféle zsákbamacskát, azt mondtuk, hogy soha nem fogunk engedni ennek az ideológiai zsarolásnak, amelynek valójában a jogállamiság az ürügye, amely ebben a koncepcióban megvalósul. Azoknak kell megoldaniuk ezt a problémát, akik így alakították ezt a helyzetet, hogy Európa ebben a patthelyzetben van.”

Ha még ezek után is meg akarja nézni a teljes beszélgetést, magyar felirattal itt megteheti: