Tetszett a cikk?

Egyelőre legfeljebb PR-akcióhoz használhatja a Magyarországra esetlegesen érkező orosz vakcinát a kormány. A jelenlegi magyar szabályozás ugyanis nem ad rá lehetőséget, hogy belátható időn belül tömegesen oltsák a magyar lakosságot a Szputnyik V oltóanyaggal. A klinikai kísérletekbe való bekapcsolódással a kormány viszont elérhetné, hogy néhány ezer magyar önkéntest beoltsanak, mielőtt megérkeznek a nyugati vakcinák. Kérdés, megéri-e a kockázat.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Kamerák és fotósok kereszttüzében kapta meg a Pfizer koronavírus elleni vakcináját kedden a 90 éves brit Margaret Keenan. Az apró szúrás nemcsak a világ számára történelmi jelentőségű, hanem hatalmas győzelem az Egyesült Királyságnak is: ezzel ők a világ első országa, akik el tudták kezdeni állampolgáraik tömeges oltását egy bizonyítottan hatásos oltóanyaggal.

©

Bár egy ilyen siker a pénztől a fejlesztéseken át az engedélyeztetési folyamatig rengeteg részleten múlik, a megtisztelő címre sok ország vezetése vágyott. A járvány elleni sikeres védekezés mellett egy ilyen akciónak ugyanis PR-szempontból is hatalmas a jelentősége. Nem véletlen, hogy a magyar kormány is egyre türelmetlenebbül várja a pillanatot, amikor Magyarországon is beolthatja az első embert – nem vitatva persze, hogy a vakcina itthon is az életek védelméről szól.

Magyarországon annyival nehezebb a helyzet, hogy hiába kötöttünk le az Európai Bizottságon keresztül 12 millió adagot a nyugati vakcinákból, ezeknek még zajlik az engedélyeztetése az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA), és időbe telik az is, mire eleget gyártanak belőle. (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki parlamenti meghallgatásán már 17,5 millió darabról beszélt.) Bár a koronavírus miatt bármelyik tagállam megteheti, hogy ideiglenesen megkerüli az EMA-t és saját szakhatósága adja ki az engedélyt, a magyar állam ezzel eddig nem élt. Pedig a britek is így jutottak hozzá 4 millió adaghoz. (A kormány szerda éjjel egy rendeletmódosítással annyit könnyített a jelenlegi szabályokon, hogy mostantól akkor is be lehet hozni egy gyógyszert Magyarországra, ha azt az EU-ban vagy az EGT-megállapodásban részes államokban már alkalmazzák.)

Megérkezik az orosz vakcina magyarországra november 19-én
©

A magyar kormány számára létezik viszont egy másik kézenfekvő megoldás: az orosz vakcina beszerzése. Ez azonban egyelőre nemcsak etikai, hanem jogszabályi kérdéseket is felvet.

Mindegy honnan, csak legyen

Az, hogy a magyar kormány az orosz félnél is puhatolózik a koronavírus elleni oltóanyag után, önmagában nem meglepő és nincs is vele egyedül. Magyarország mellett még 40 különböző ország tett hasonlóan, köztük Szerbia, India, Brazília és Argentína is – bár az uniós tagállamok közül csak a magyarok képviselik magukat a listán.

Orbán Viktor maga is többször hangsúlyozta, hogy „a vakcina nem politikai, hanem egészségügyi kérdés”, ezért mindent megtesz, hogy minél előbb hozzájuthassunk. Ha ehhez Oroszországra van szükség, akkor onnan.

„Ha valahol hamarabb készül el, akkor célszerű, hogy Magyarország onnan is rendeljen” – magyarázta a kormányfő a Kossuth Rádióban, miért tárgyalunk az orosz mellett kínai és izraeli gyártókkal is.

©

A Szputnyik V vakcina melletti kormányzati kiállás azóta lett még erőteljesebb, mióta kiderült, hogy a Pfizer 95 százalékos hatásosságú koronavírus-oltóanyagát először az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba szállítják, sőt az utóbbi helyen a héten meg is kezdődött az idős állampolgárok és az egészségügyi dolgozók oltása. Orbán Viktor ezen a jelek szerint annyira megsértődhetett, hogy múlt pénteken az egészet gyorsan az Európai Unió hozzá nem értésére fogta és – minden alapot nélkülözve – a Brexittel magyarázta a brit sikert.

Az interjú után néhány nappal Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter további váratlan fejleményekről számolt be. Bár azt már lehetett tudni, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumaiban november vége óta vizsgálják az orosz oltóanyagot, a múlt héten pedig egy teljes magyar delegáció utazott tanulmányútra Moszkvába, a miniszter elárulta azt is, Magyarország mérlegeli, hogy bekapcsolódjon-e a koronavírus ellen létrehozott orosz vakcina klinikai vizsgálatába. Kásler szerint ez azt jelenti, hogy a „nagyvonalúan felkínált” lehetőséggel élve három-ötezer magyar állampolgár juthatna védőoltáshoz.

Szerettük volna megkérdezni, hogy ennek milyen feltételei vannak, és mit tapasztaltak az Oroszországban járt magyar szakemberek – köztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) négy szakértője, a Nemzeti Népegészségügyi Központ virológusa, valamint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és a Fluart vakcinagyártó orvosai – de kérdésünkre csak az NNK válaszolt (a Fluart szintén hozzájuk irányított minket).

Egészségügyi dolgozó előkészíti a koronavírus (SARS-CoV-2) elleni vakcinát, mielőtt beadná egy önkéntentesnek egy moszkvai kórházban 2020. szeptember 17-én
©

„Szakembereink meggyőződhettek róla, hogy a legmodernebb technológia és a WHO-protokollok alkalmazásával készül az ottani oltóanyag. A magyar hatóságok már tanulmányozzák az orosz vakcina dokumentációját” – szólt a szűkszavú válasz.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról állapodott meg az orosz féllel, hogy részt vehetünk a klinikai kísérletekben, sőt arra is megkapjuk a lehetőséget, hogy beszállhassunk a gyártásba. Az utóbbira nyilvánvalóan az egyetlen magyarországi vakcinagyártónak, a Fluartnak van esélye.

Mindemellett csak olyan vakcina kerülhet forgalomba, amit a magyar szakemberek és ellátórendszer biztonságosnak és hatékonynak ítél meg, még akkor is, ha kihasználjuk a lehetőséget, és az EMA engedélye nélkül kezdjük felhasználni.

Gulyás azt valószínűsíti, hogy az év végén, jövő év elején valamilyen számban érkezhet már oltóanyag Magyarországra, de arra nem tért ki, hogy ezek mely gyártó termékei lehetnek.

A kormányzat tehát nem szívesen beszél, pedig az orosz oltóanyaggal kapcsolatban ez a legrosszabb stratégia, amit tehet. A Szputnyik V fejlesztését az egész világon rengeteg kritika érte a teljes transzparencia hiánya, valamint amiatt, hogy az oroszok már azelőtt elkezdték a lakosság oltását, hogy befejezték volna a klinikai kísérletek harmadik fázisát. Így hiába adtak ki arról sajtóközleményt, hogy vakcinájuk 90 százalékban hatásos, ezt jelenleg semmilyen tudományos szaklapban megjelentetett publikáció nem támasztja alá. A Szputnyik körül egyébként akkora a bizalmatlanság, hogy még sok orosz orvos sem hajlandó beadatni magának.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora korábban biztosra vette, hogy nem az orosz vakcinával kezdik a lakosság oltását Magyarországon, amit valószínűleg megkönnyebbüléssel fogadott a magyarok 80 százaléka, akik a Publicus felmérése szerint azt nem adatnák be maguknak.

©
Szijjártó a külügyi bizottságban úgy fogalmazott, hogy a Pfizer/BioNTech oltóanyaga kaphatja meg először az engedélyt Magyarországon, amivel valószínűleg arra utalt, hogy az Európai Gyógyszerügynökség december 29-ével befejezi a vakcina értékelését, ez pedig az összes uniós tagállamra érvényes lesz. Az már más kérdés, hogy a Pfizer-vakcinákból egyelőre nem jut Magyarországra.

Nem segít a félreérthető kormányzati kommunikáció sem. Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs keddi tájékoztatóján a hvg.hu kérdésére egyértelműen kijelentette, hogy az oltásra jelentkezők nem választhatnak majd a koronavírus-vakcinák között. (Vagyis ez azt is jelentheti, ha az oroszt kapják, azt kell elfogadniuk.) Ezt néhány óra múlva a Kormányzati Tájékoztatási Központ sietve (és hazugozva) cáfolta.

„Jelenleg Magyarországon nincs engedélyezett, koronavírus elleni vakcina. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a magyar emberek nem is tudnak miből választani” – írták, hozzátéve, hogy ha lesz több vakcina, lehet választani is. Ugyanezt mondta csütörtökön Gulyás Gergely is.

A Szputnyik V körüli káosz azért is érdekes, mert – ahogy arra több szakértő is rámutatott – tudományos oldalról nézve egyáltalán nem biztos, hogy hatástalan. Az oroszoké ugyanúgy vektorvakcina, mint az AstraZeneca és a Johnson&Johson oltóanyaga, vagyis egy adenovírus-DNS-en alapul, amibe beépítik az új típusú koronavírus fehérjét kódoló génállományát. Az így kódolt adenovírus a szervezetbe jutva elindítja az immunválaszt. Ezek általában jó hatásfokkal működnek – erősítette meg korábban a hvg.hu-nak is Jakab Ferenc virológus.

Csodát nem lehet tenni

Az orosz vakcinával kapcsolatban a magyar kormány szempontjából a legnagyobb gondot mégis az jelenti, hogyan lehetne minél előbb engedélyeztetni. A Pfizer/BioTech, vagy akár az AstraZeneca esetében ez akár még megoldható is lenne az Európai Unió könnyítését alkalmazva. Ennek lényege, hogy a koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt minden tagállamnak joga van – igaz, csak átmeneti ideig és korlátozottan – az Európai Gyógyszerügynökség engedélye nélkül, pusztán a nemzeti szakhatóság felhatalmazásával importálni és beadatni valamelyik cég oltóanyagát. Ekkor minden felelősség az ország kormányát terheli.

A Szputnyik V oltóanyag esetében erre azonban jelenleg még nincs esély, erősítette meg a hvg.hu-nak Falus András, Széchenyi-díjas immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja is.

„A jelenlegi jogszabályok alapján nincs arra lehetőség, hogy a magyar hatóságok engedélyezzék a lakosság tömeges beoltását az orosz vakcinával, mielőtt véget ér a klinikai kísérletek harmadik fázisa, és elkészül annak kiértékelése” – mondta.

A szakértő szerint a Szputnyik V-t akkor lehetne biztonsággal alkalmazni, ha független, elfogulatlan és anyagi érdekektől mentes szakértők validálnák annak hatásosságát.

„Ebben az eseten az elsők között adatnám be magamnak” – mondta.

Az oroszok azonban nemcsak az Európai Gyógyszerügynökséghez nem nyújtották be a kérelmet az engedélyeztetésre, hanem állítólagos 92 százalékos hatékonyságát is bemondásra alapozták, és azóta is ellentmondásos információk érkeznek a vakcináról. És bár az oltóanyagot kifejlesztő Gamaleja Intézetnek nagyon jó eredményei vannak a sárgaláz vagy éppen a kanyaró elleni vakcinák területén, a Szputnyik V esetében hatalmas a bizonytalansági tényező.

Falus szerint a nyomás ugyan az egész világon hatalmas, de félő, hogy az oroszok vagy bárki más nem orvosszakmai alapon döntenek, ami óriási bizalmatlanságot szül az oltóanyagokkal kapcsolatban és tovább erősíti az amúgy teljesen megalapozatlan vakcinaellenes összeesküvés-elméleteket is.

Azt, hogy a Magyarországra érkezett oltóanyag-mintákon pontosan mit vizsgál a Nemzeti Népegészségügyi Központ, ő sem tudta megmondani, azt viszont kizártnak tartja, hogy a laboratóriumban az emberbe való beadhatóságot néznék. A szakértő a magyar delegáció oroszországi látogatásának sem látja sok értelmét, hiszen attól, hogy megnézik a laboratóriumot, vagy akár a gyártást, még nem lesznek közelebb annak megfejtéséhez, megfelel-e a vakcina minden biztonsági és hatékonysági kritériumnak.

Kommunikációnak ugyan jó, de kérdés az is, felgyorsítja-e a folyamatokat és a lakosság oltását, ha bekapcsolódunk a klinikai vizsgálatokba. Falus András szerint nem, hiszen ahhoz tízszer ennyi önkéntesre és a kiértékeléshez is hosszú hónapokra van szükség – ahogy az a Pfizer/BioNTech, a Moderna vagy az AstraZeneca oltóanyagai esetében is történt. A szakember egyébként az oltóanyagok magyarországi engedélyezését végző Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szakértőiben teljesen megbízik, kérdés azonban, hogy hol van az a nagy apparátus, hogy egy 3-as fázisú klinikai kísérletet végig tudjanak vinni.

„Persze láttunk már olyat, hogy a politika az érdekei mentén beleszól a tudományba, remélem ez sose történik meg, én abban bízom, hogy a szakmát nem lehet ilyen értelemben megvenni” – tette hozzá.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Félmilliárddal támogatja a kormány a falusi kutyák és macskák ivartalanítását

Félmilliárddal támogatja a kormány a falusi kutyák és macskák ivartalanítását

Harry herceg a tervezettnél később utazhat vissza Kaliforniába

Harry herceg a tervezettnél később utazhat vissza Kaliforniába

Hétfőtől új menetrend lesz a BKK-nál

Hétfőtől új menetrend lesz a BKK-nál