Szentgyörgyi Rita
Szentgyörgyi Rita

Miután látta a Testről és lélekről című filmet, a francia színésznő elhatározta, hogy megismeri annak rendezőjét, Enyedi Ildikót, most pedig új mozijának, A feleségem történetének a főszereplője lett.

HVG: Anna Karenina-, Bovaryné-léptékű szerelmes regényként vált a világirodalom részévé A feleségem története. Milyen karakternek látja Lizzyt, a hajóskapitány feleségét?

Léa Seydoux: A szerepre készülve elolvastam Füst Milán regényét. A látszólag egyszerű történetben számomra az volt a csodálatos, ahogy a szerelmi szenvedélytől megszállott férfi szemszögéből megismerjük a felesége, Lizzy rejtélyes karakterét. A nőt a férfi vágyainak, féltékenységének tükrében, az ő belső nézőpontjából látjuk. Nem lehet tudni, hogy Lizzy megcsalja-e a férjét vagy sem, szerelmes-e belé vagy sem. Alakját a megválaszolatlan kérdések misztériuma lengi körül.

Enyedi Ildikó tartja magát az eredeti szöveghez, nem értelmezi, hanem érzékelteti, hogy kapcsolatuk mennyire bonyolult. Nem moralizál, nem von határokat jó és rossz, valóság és képzelet között. Látásmódjában a nézők belevetíthetik magukat az érzelmek labirintusába, személyes élményként élhetik meg a filmvásznon látottakat. Felszabadító élmény olyan filmben szerepelni, amely az érzelmi mélységekre helyezi a hangsúlyt, és nem csak a történetmesélés a célja. Egyre ritkább a moziban a belső történések, az érzelmek feltárásának az igényessége. A kiszámított hatások, a dialógusok dinamikája viszi el a filmeket a szórakoztatás irányába, és ennek esnek áldozatul a lelki tartalmak.

Léa Seydoux - A film tanította meg élni
©

HVG: A frivol, szeszélyes párizsi nő sztereotípiája mögött mennyire felismerhető egy XXI. századi nő portréja?

L. S.: A regény időtlen, kortalan, univerzális kérdéseket feszeget a birtoklási vágyról, a féltékenységről, a sebezhetőségről, az emberi természet sokféle minőségéről. Életünk szavakban kifejezhetetlen rétegeit érinti, a férfi-nő kapcsolatot, az élet értelmét vagy értelmetlenségét. A filmezésben a megfoghatatlan tartalmak, a hangulat és az érzelemingadozások, a megválaszolatlan kérdések érdekelnek.

Családi hivatás

„A film tanított meg élni” – mondja magáról a 34 éves Léa Seydoux, aki filmes család leszármazottja. Nagyapja, Jérome Seydoux a Pathé francia filmgyártó- és forgalmazó cég jelenlegi tulajdonosa, egyik nagybátyja, a médiamágnás Nicolas Seydoux a Gaumont filmtársaság igazgatója. Szenegálban élő anyja, Valérie Schlumberger otthont tart fenn szegényeknek és ottani kézműves termékeket juttat el a világ minden részébe.

Az apai és anyai ágon is tehetős családból származó, angolul folyékonyan beszélő színésznő reklámszpotokban, kamaszoknak szóló televíziós műsorokban szerepelt először. A Christophe Honoré rendezésében készült Francia szépség című nagyjátékfilmben hívta fel magára a kritikusok figyelmét. Quentin Tarantino a Becstelen brigantyk francia nyitójelenetéhez hívta. Nemzetközi karrierje Ridley Scott történelmi kalandfilmjével, a Robin Hooddal indult, Russell Crowe oldalán. Woody Allen kisebb szerepet bízott rá az Éjfél Párizsban című filmjében. Abdellatif Kéchiche leszbikus szerelmi történetében, az Adéle életében zavarba ejtő őszinteséggel élte meg a szexjeleneteket.

A kémsztorik és kosztümös történetek (Mission: Impossible – Fantom protokoll, A Szépség és a Szörnyeteg) között, a Párizs–Holly­wood útvonalon ingázó Seydoux a francia színésznők közül az elsők között nyilatkozott Harvey Weinstein zaklatásairól. Sam Mendes rendezővel csatlakozott a James Bond-sagához a 007 Spectre – A Fantom visszatérben. Jelenleg a 25. James Bond-filmet forgatja, párhuzamosan A feleségem történetével.

HVG: Enyedi Ildikó azt nyilatkozta, hogy filmje a szembenállás helyett a párbeszédet segíti elő a férfiak és a nők között. A me too mozgalomra adott válaszként is értelmezhető a férfiszemszögből bemutatott genderharc?

L. S.: Bizonyos értelemben valóban a férfiak ügyét védelmezi. Szép gesztusnak tartom, hogy női rendezőnek jutott eszébe, hogy a férfiak iránti szeretetének adózzon. Jakob Störr alakján keresztül a férfilét törékenységét, sebezhetőségét mutatja be a film. Abban rejlik az összetettsége, hogy egy erős, viharedzett tengerész női princípiumait hívja elő, a zavarát, hogy mennyire elveszett érzelmeiben, a felesége iránti szerelmében. Mégis Enyedi Ildikó a filmen keresztül a férfiaknak adózik. Persze támogatom, hogy a nők összefogjanak, kiálljanak az egyenjogúságukért, de nem lehet szemet hunyni afölött, hogy a férfiak manapság bátortalanok, nehezen kezdeményeznek, sokszor már-már kasztráltnak érzik magukat.

Szereplőtársaival, Gijs Naberrel és Louis Garrellel - James Bondot egészen másért szereti
©

HVG: A francia színésznők közül elsőként beszélt Harvey Wein­stein zaklatásairól, és emelt szót a filmiparban a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés miatt. Milyennek látja a me too mozgalmat?

L. S.: Elindult végre a folyamat a tisztázás felé. Sajnálom, hogy éppen a filmiparban robbant ki a zaklatási botrány, ez egyfajta megbélyegzést jelent a szakmánkra. Nem elégszer hangsúlyozzák, hogy a társadalom minden rétegét érinti. A nyilvánosságnak óriási szerepe van abban, hogy napvilágra kerültek az eddig szőnyeg alá söpört piszkos ügyek. A pozícióban lévő férfiak láthatják, hogy nem lehet büntetlenül megúszni a kis játszmáikat, nem tehetnek meg bármit. Mindezt pozitív fejleménynek tartom, ugyanakkor némi fenntartásom van azzal kapcsolatban, hogy hajlamosak vagyunk túlzásokba esni. A megfontolást nélkülöző moralizálást, az ítélkezést súlyos csapdának, tévútnak tartom. Nem szeretnék egy olyan világban élni, ahol erkölcscsőszök mondják meg, mit szabad és mit nem. Ne veszítsük el az arányérzékünket, a józanságunkat!

HVG: Az Adéle élete című filmmel 2013-ban a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmát nyert. Filmtörténetet írt a valós időben, fájdalmas őszinteséggel megélt leszbikus szexjelenettel. Mit látott a szerepben?

L. S.: Megváltoztatta az életemet, kitágította a fizikai határaimat, a testtudatomat a kamera előtt. Mégis ugyanolyan gátlásos és melankolikus maradtam, mint amilyen voltam.

HVG: Miért döntött úgy, hogy szerzői filmek és amerikai szuperprodukciók között ingázik?

L. S.: Óvakodom attól, hogy beskatulyázzanak. Az eddigi filmes pályám arról szól, hogy ne ragadjak bele egyetlen szerepkörbe se, feszegessem a határaimat, a megérzéseim után menjek. Rendezői látásmódra, a téma érzékeny megközelítésére vagyok fogékony. A James Bond-filmeket például imádom, ezeket forgatni és nézni is hiperizgalmas. Ráadásul azon kivételek közé tartozik, ahol a férfi a szexuális vágy tárgya, és ez nőként élvezetes. 

©
Többszöri nekifutás

A finomra hangolt lélektani utazások mestere a Testről és lélekről zárt kis közösségi világa után a Hamburg–Budapest—Málta háromszögben európai koprodukcióban forgatja a holland hajóskapitány és titokzatos párizsi felesége történetét. Egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magaslatai és a pokol mélységei tárulnak fel Störr kapitány feljegyzéseiből A feleségem története talányos féltékenységi drámájában.

Füst Milán több mint húsz nyelvre lefordított, a francia Gallimard kiadása után irodalmi Nobel-díjra jelölt 1942-es regénye megfilmesítésének először Huszárik Zoltán futott neki, az író özvegyének a hozzájárulásával szerette volna megvalósítani, de elállt tőle. Szabó István az 1990-es években Störr kapitány szerepében Gérard Depardieu-vel tervezte a regény adaptálását, sokáig nála voltak a megfilmesítés jogai. Enyedi Ildikó még az Én XX. századom előtt elkészítette a regény forgatókönyvének első változatát. A rendezőt az Ezeregy éjszakához hasonló, labirintusszerű világ ragadta meg kamaszkora lenyűgöző olvasmányélményében. „A mű egy szerelmes levél a csodálatosan tökéletlen férfiakhoz” – mondja Enyedi, aki filmjével árnyalt módon szeretne hozzászólni a manapság folyó nemek közti kommunikációhoz.

A Testről és lélekről nemzetközi diadala, a Berlinale Arany Medvéje, az Oscar-jelölés nyitotta meg az utat a rendezőnek régi álma megvalósításához. „Enyedi Ildikó korábban kétszer is nekifutott A feleségem történetének, de nem sikerült tető alá hoznia” – mondja Mécs Mónika, a többségében magyar finanszírozású, az Inforg-M&M Film gyártásában készülő film egyik producere. A forgatókönyv-fejlesztés szakaszában, a cannes-i filmfesztiválon dőlt el a produkció sorsa, miután német, olasz és francia koprodukciós partnerek fantáziát láttak benne. A többek között a német–francia Arte, az olasz RAI, az RTL Klub, az Eurimages és a Kreatív Európa Média támogatásával készülő film tízmillió eurós összköltségvetéséhez a Magyar Filmalap 1,15 milliárd forintos támogatással járul hozzá. Francia ötlet volt, hogy Léa Seydoux-t nyerjék meg Lizzy titokzatos karakterére.

Störr kapitány szerepét Enyedi az egyetemi tanítványa, Csoma Sándor diplomakisfilmjében játszó holland Gijs Naberre bízta. Dedin urat, a csábítót Louis Garrel formálja meg, aki Bernardo Bertolucci Álmodozók című filmjének kamaszaként robbant be a filmes köztudatba. A film a tervek szerint jövőre kerül a mozikba, a Mozinet forgalmazásában.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A fedélzeti kamera szépen megmutatta, mit csinált vezetés helyett az orosz villamosvezető

A fedélzeti kamera szépen megmutatta, mit csinált vezetés helyett az orosz villamosvezető

Megtalálták az elveszett rendőrségi pendrive-ot

Megtalálták az elveszett rendőrségi pendrive-ot

Vigyázzon az öregítő slágeralkalmazással, a szakértők szerint veszélyes használni

Vigyázzon az öregítő slágeralkalmazással, a szakértők szerint veszélyes használni

Kiszivárgott képeken az Asus játékosoknak szánt csúcsmobilja

Kiszivárgott képeken az Asus játékosoknak szánt csúcsmobilja

Máltai csapat vár a Fradira, ha ma továbbjut

Máltai csapat vár a Fradira, ha ma továbbjut

Kikacagta a PSG tulajdonosa a Barcelona ajánlatát Neymarért

Kikacagta a PSG tulajdonosa a Barcelona ajánlatát Neymarért