Piranha akváriumban © sxc.hu

A dél-amerikai Amazonas folyó vízében őshonos ragadozó halakat eddig kegyetlen, csoportosan támadó húsevőkként írta le a tudomány, akik a zsákmányért összefognak és közösen tépik szét az áldozatot - írja a BBC.

A St. Andrews Egyetem szakértői ellenben azt állítják, hogy a piranhák mindenevők, de leginkább halat, növényeket és rovarokat fogyasztanak. Az pedig, hogy csoportokban élnek és vadásznak, önvédelmi célokat szolgál más ragadozókkal szemben – teszik hozzá a kutatók.

„Idáig azt gondoltuk, hogy a piranhák azért vadásznak rajokban, mert így együttműködve hatékonyabban tudnak támadni” – mondja Anne Magurran professzor. „Most azonban arra jutottunk, hogy elsősorban önvédelemi célokat szolgál a csoportosulás” – teszi hozzá.

A piranhákat ugyanis gyakran támadják meg kajmánok, delfinek és más nagy halak – s a rajba szerveződés megóvja őket attól, hogy más élőlények vacsorájává váljanak. A termékeny időszakban lévő halak a raj közepén úsznak, hogy biztonságban legyenek más ragadozóktól.  A raj mérete attól is függ, hogy mekkora veszélynek vannak kitéve a halak. 

Magurran szerint, ha mély vízben úsznak, a piranhák kis rajokba szerveződnek, mert így több helyük van az menekülésre és távolságtartásra, ellenben ha sekély a víz, vagy tavakban, csatornákon úsznak át, akár ötvenfős csoportosulás is összejöhet, mert így érzik biztosítva védelmüket.

A kutatócsoport egy hatalmas akváriumnyi piranhával demonstrálva felfedezését, a Royal Society Summer Science Exhibition-on mutatja be azt Londonban.