A Sanyo Eneloopja volt az első a sorban, de most már szinte minden komoly elemgyártó előrukkolt új generációs akkumulátorával – nálunk a GP ReCyko+ eleme járt. Legjobb tudomásunk szerint az előbb említett két gyártó celláival kereskedik a többi cég is, és mivel a technológia a két nagy gyártónál is hasonló, nagyjából az összes új generációs akkumulátort ugyanolyan tulajdonságok jellemzik.
Őszintén szólva régóta érdekelt, hogy mitől is olyan jó ez a zöld csoda, aminek a reklámkampányába már jó párszor belefutottam. Mint a képekről kiderül, a GP új elemei akár ezerszer is újratölthetők, és a teljesítményük ötszöröse is lehet a hagyományos alkáli elemekének, ráadásul – NiMH társaiktól eltérőn – egy év alatt sem merülnek le.
Még mielőtt belemennénk a részletekbe, hogy elkerüljük a félreértéseket, tisztáznám, hogy az „elem” szóval a formátumra, azaz a ceruzaelem méretre utalok, de legtöbbször nyilván az újratölthető akkumulátorokra. Nem újratölthető elem esetén alkáli elemet emlegetek majd.

Miért jó ez nekünk? 
Az, hogy az elemek ezerszer tölthetők újra, az összes NiMH akkumulátorra jellemző, tehát ebből a szempontból a ReCyko+ nem nyújt pluszt. Az igazi különbséget az jelentheti, hogy a ReCyko+ nem merül le magától pár hónap alatt, mint a korábbi modellek. Ez az élettartamot is növeli, mert ha ritkán is vesszük elő, nem kell minden használat előtt újratölteni az elemeket. A másik nagy előny elvileg az elem nagyobb terhelhetősége, az alkáli elemeket ugyanis hamar kinyírják a digitális fényképezőgépek nagy energiaigényű LCD képernyői és vakui. Azért írok alkáli elemet, mert az új elem teljesítményét ezzel hasonlítják össze az elem csomagolásán. 
De őszintén, ki használ manapság alkáli elemet a fényképezőgépében? Hiszen mindössze negyedannyi ideig bírják, mint az akkuk, és ha évente több száz képet lövünk a gépünkkel, akkor a gatyánk is rámegy a fotózásra. Éppen azért a legtöbben eddig is NiMH alapú ceruza akksikat pakoltak a fényképezőgépükbe, amiknek a teljesítménye semmiben sem különbözik az új generációs akksiktól (mi legalábbis ezt tapasztaltuk), talán csak abban, hogy a régiekből AA méretben akár 2700 mAh-es változatot is lehet kapni, míg a ReCyko+-ból egyelőre csak 2100 mAh-es modell létezik. A gyártó szerint azonban semmi akadálya a teljesítmény növelésének, hiszen hosszú távon az a cél, hogy csak az új típusú akksikat forgalmazzák majd.

A ReCyko+ igazából azoknak a hobbifényképezőknek lehet hasznos, akiknek nincs kedvük az akkumulátorokkal vesződni.  Ha csak  háromhavonta vesszük elő a masinát, az elemek akkor is a topon lesznek, nem kell figyelni arra, hogy használat előtt feltöltsük őket.

1 ReCyko=1000 alkaline
Egyik gyártó sem felejti el hangsúlyozni a termékével kapcsolatban, hogy milyen hihetetlen módon környezetkímélő. A GP elemének dobozára a következő képlet került: 1 ReCyko=1000 alkaline, azaz 1 új generációs GP elem ezer tartós alkáli elemet vált ki. Ez nagyon szép és jó, de ez a szám a GP vagy akármelyik másik gyártó többi, mezei NiMH akksijára is igaz, azokat is fel lehet tölteni ennyiszer, tehát pont ugyanannyi elemet váltanak ki. Az, hogy a ReCyko+ kémiai szempontból miért környezetkímélőbb, mint a korábbi termékek, nem lehet tudni, leginkább azért nem, mert az újgenerációs modell működési titkát – a legtöbb konkurens céghez hasonlóan –  féltve őrzik. Mivel azonban az elem magja megegyezik a NiMH elemével, nem valószínű, hogy környezetkímélőbb, mint a régebbi generációs modell.
A cég marketingje azonban más irányból közelíti meg a dolgot. Szerintük a ReCyko+ teljes mértékben kiválthatja az alkáli elemek használatát. Logikájuk szerint egy sor feladatra az emberek eddig nem használtak tölthető elemet. Ennek fő oka az, hogy a NiMH akkumulátorok 3-4 hónap alatt teljesen lemerülnek maguktól, ezért nem érdemes őket távirányítóba, órába és hasonlóan kis energiaigényű, de hosszú távon használt eszközbe rakni. A ReCyko+ azonban sokáig megőrzi a töltést, és így ilyen feladatokra is jó. A dolog annyiban sántít, hogy környezetvédelem ide, vagy oda, senki sem fog tízszer annyi pénzt kiadni egy akksiért, amikor az alkáli elem is elmuzsikál egy-két évig. 

Némileg ellentmond ennek, hogy az 1300 mAh-es akksik még mindig jól fogynak, habár az új típusú digitális fényképezőgépeket már nem tudják meghajtani. Azok, akik ezeket órákba és hasonló kis energiaigényű eszközökbe pakolják, valóban jobban járnának a ReCyko+-szal, mert az ebben az esetben legalább négyszer annyi ideig működik, ha nem tovább. Más kérdés, hogy ezekbe az eszközökbe bőven elég az ötven forintért beszerezhető szén alapú elem (magyarul féltartós), ami az új biztonsági előírások miatt már nem folyik meg (hacsak nem kínait veszünk).
Említettük már, hogy aki ritkán használja a gépét, és nem meríti le mindig teljesen, az energiát spórolhat a ReCyko+-al, hiszen az elem egész évben rendelkezésre áll, nem kell minden használatnál feltölteni. Manapság a környezetvédelemben fontos elv, hogy sok kicsi sokra megy, és ebből a szempontból a ReCyko+ valóban környezetkímélő, hiszen évente jó pár töltést megspórolhatunk vele. Ha azonban ezer töltési ciklussal számolunk, akkor annak, aki évente 10-20-szor tölti fel az akksiját (és akkor még talán sokat is mondtunk), lényegtelen ez a különbség, mert előbb dobja el az elemet, mint hogy az elérje az ezer ciklust.

Verdikt 
Akkor kell nekünk a ReCyko+? Egyelőre nem feltétlenül, ugyanis az egyetlen komoly előnye a megszokott NiMH akksikkal szemben a hosszú rendelkezésre állási ideje. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy hajlandó-e többet fizetni a kényelemért, vagy inkább spórol és odafigyel, hogy a használat előtt mindig feltöltse az akkumulátorokat. Ha viszont még nincsen ceruza akkumulátorunk, akkor megfontolandó a vétel, hiszen nem sokkal drágább, mint az előző generációs akksik. Plusz 1500-2000 forintért (egy négydarabos töltős szettre leszámítva) meg miért is ne haladjunk a korral?