A kutatók elmondása szerint az atomtoll egy korábbi felfedezésen alapul már, ők csak továbbfejlesztették az ötletet. A korábbi találmány, a dinamikus atomi erő mikroszkóp (dAFM) nagyszerűsége abban áll, hogy egy atommikroszkóp felületén lévő szilíciumatomok képesek egy félvezető ónminta felületén kicserélődni, ha elég közel vannak egymáshoz.
Ezen atomcserére alapozva hozták létre a japán kutatók a tollat, amely segítségével képesek voltak elrendezni az egyedi szilíciumatomokat egy félvezető felszínén. A szilícium vegyjelét, az "Si"-t másfél órán át írták. Mindez szobahőmérsékleten zajlott, ami azt jelenti, hogy a módszernek igen széles felhasználási lehetőségei képzelhetők el a gyakorlati életben. Az a tény, hogy szilárd anyagok felületére meghatározott atomokat fel lehet vinni, lehetővé teszi, hogy megrendelt tulajdonságú nanoszerkezeteket hozzanak létre.
A leírt két betű 2*2 nanométeres, ami 40 ezerszer kisebb egy átlagos emberi hajszál vastagságámál. Fizikailag nem lehetséges ennél kisebb írás létrehozása, nyilatkozta Maszajuki Abe, a csoport egyik kutatója.
Ha a gyártási procedúrába integrálni lehetne az ilyen jellegű egyedi atomcserét, jelentős fejlődéshez vezethetne, a csipgyártás például karóra méretű szuperszámítógépeket hozhatna létre, írta az Asahi Shinbun.
