E: a gonosz igazi arca? © Rensselaer Polytechnic Institute

Ahhoz, hogy valaki igazán gonosz legyen, olyan morálisan rossz tettet kell elterveznie, amellyel reményei szerint másoknak jelentős kárt tud okozni, emellett pedig kvázi lényegtelen az, hogy ezt végre is tudja-e hajtani - mondja Bringsjord. Ehhez még hozzájárul, hogy ha e gonosz személyiség indokait akarjuk elemezni, az általa felhozott érvek vagy inkoherensek lennének, vagy pedig tudatában lenne annak, hogy mások által morálisan rossznak tartott cselekedetre készül, de ezt ő jónak tekintené.

Bringsjord és társai először 2005-ben hozták létre azt az "E" névre keresztelt szoftverszemélyiséget, amely a fenti definíció alapján működött. Eredetileg E csak egy program volt, a kutatók azonban a képen is látható fizikai külsőt is kölcsönöztek neki. Bringsjord szerint E gonoszabb verziója az 1989-es Holt költők társasága című filmben szereplő Mr. Perry-nek, bár szerinte még ez a külső sem tükrözi pontosan a gondolati hátteret, így vélhetően E "arcot fog váltani" a jövőben.

A virtuális személyiséggel legutoljára egy esettanulmányt reprodukáltak, amely a kísérletet ihlető M. Scott Peck pszichiáter könyvén alapul: a példában egy fiú szerepel, akinek a szülei azt a fegyvert adják a kezébe, amellyel a bátyja követett el korábban öngyilkosságot. E jelenleg az érvelésnek és a morális döntéseknek azon a szintjén áll, amelyen azt képes állítani: ő adta oda a pisztolyt a bátyjának, mert annak éppen szüksége volt egyre.

2008 végére a gonosz negyedik generációját hozzák létre, amely a belekötött mesterséges intelligencia révén már tud angolul beszélgetni azokkal, akik megszólítják, a szlenget viszont még nem fogja érteni. Bringsjord maga is bevallja, hogy projektje még egy szoftver esetében is etikai kérdéseket vet fel. Azt mondja, ezt a karaktert semmiféleképpen nem rakná be a Second Life-ba, de még egy egyszerű virtuális környezetbe sem előre kialakított biztonsági rendszerek nélkül - ezek olyan etikai szabályok lennének, amelyeket Asimov fogalmazott meg a robotika három alaptörvényeként: a robot nem árthat az embernek és nem nézheti tétlenül azt, hogy az embert veszély fenyegeti, köteles engedelmeskedni az emberek parancsainak, ha ezzel nem veszélyeztet embert, illetve köteles magát megvédenie addig, amíg ez nem ütközik az előző szabályokba.