szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Amerikai tudósok minden bizonnyal a világ legősibb rovarlenyomatát tárták fel Massachusetts államban. A lenyomat egy - akkor még életben lévő - szitakötőszerű ízeltlábútól származik.

A különleges leletre egy föld alól kitüremkedő sziklaalakzatban bukkantak North Attleboro városának egyik bevásárlóközpontjának közelében. A 7,6 cm hosszú rovar mintegy 312 millió évvel ezelőtt mozgolódott az akkor sáros talajon.

"Nem szitakötő, de a testfelépítése nagyon hasonlít rá. Azt hiszem, valamilyen rokona lehet, talán kérészféle" - mondta az egyik megtaláló, Richard Knecht, a Tufts Egyetem geológushallgatója.

A burgundivörös kőben látható lenyomat a rovar torát és potrohát őrizte meg mind a hat lábbal, amelyek láthatóan mozgolódtak, hogy a sárból kiszabaduljanak. A vélhetően szintén ehhez az állathoz tartozó szárny lenyomatát két héttel ezelőtt találták meg.

"Szokatlan látvány, hogy egy repülő életmódú rovar ilyen mély nyomokat hagyjon az aljzatban. Nincs túl sok jó állapotú rovarkövületünk ebből az időből, a kontinentális rétegben ilyen részletességű lenyomatot pedig még egyáltalán nem találtunk" - mutatott rá a lelet különlegességére Jake Brenner, a Tufts Egyetem paleontológusa.

A lelet keletkezésének idején a rovarok és kétéltűek uralkodtak a Földön. A hüllők - vagyis a dinoszauruszok ősei - még éppencsak feltűntek a színen. A legtöbb rovarfosszília csak bizonyos testrészeket enged láttatni - azokat a darabokat, amelyeket meghagyott az állatot elpusztító ragadozó. Egy teljes rovarlenyomat "kitölti eddigi ismereteink fehér foltjait" - mondta Knecht egy telefoninterjú során.

A fosszíliát tartalmazó szikla Knecht keze között tört ketté, amikor a paleontológus megpróbálta a felszínén korábban látott kétéltűnyomokat újra megtalálni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Cukorszirupba kerülnek a nyolcmillió éves fák

A csaknem nyolcmillió évre még ráhúztak egy felet a Borsod megyei bükkábrányi bányából előkerült mocsári ciprusok, a restauráló épület és a szükséges tartályok elkészültéig ugyanis vastag téli takaróban várták a jó időt a miskolci Herman Ottó Múzeum mögött – írta az Észak-Magyarország.