A Magyar Tudományos Akadémia elnöke olyan támogatási modellt kínál kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára, amelynek elnyerésével 2009-ben a világ élvonalába tartozó szakemberek jönnek vissza Magyarországra Ausztráliából, Amerikából, Kanadából, Németországból azért, hogy hazatérve nemzetközileg is versenyképes kutatási programokra alapítsanak kutatócsoportokat akadémiai kutatóintézetekben.
A „Lendület” néven meghirdetett fiatal kutatói program nyerteseit bemutató sajtótájékoztatón az MTA elnöke versenyt hirdetett: „Versenyezzünk, hogy a maga helyén és eszközeivel ki tud több kiemelkedően tehetséges kutató számára olyan munkakörülményeket teremteni, hogy hazai kutatóintézeteinkben alapíthassanak kutatócsoportokat nemzetközileg is versenyképes kutatási programokra.” Pálinkás József azt is hangsúlyozta, hogy „nem csupán az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújításának záloga egy ilyen nemes versengés, hanem kitörési pont ez a program hazánk versenyképességének növelése szempontjából is.”
A Lendület felhívásra a kutatócsoportot befogadó intézet vezetője és a csoport megalakítására jelentkező vezető kutató közösen nyújtott be pályázatot olyan új témák kutatására, amelyek jelenleg a világ tudományos érdeklődésének középpontjában vannak. A világ minden tájáról beérkezett 28 pályázatot egyenként 3 anonim bíráló értékelte, s ez alapján tett javaslatot a zsűri a nyertesekre. Az idei, első alkalommal meghirdetett pályázat így kiválasztott nyertesei: Szabadics János biológus (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet), Tardos Gábor matematikus (Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet), Kiss László fizikus (Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet), Buday László orvos-biológus (Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézet), Marcus Kracht kognitív tudományok, (Nyelvtudományi Intézet), Papp Balázs biológus (Szegedi Biológiai Központ, Biokémiai Intézet)
A létrejövő hat új kutatócsoportot az Akadémia évi 240 millió forinttal támogatja. „Célunk az, hogy a nyertes kiválóságok iskolát teremtsenek, neveljék ki a kutatói utánpótlást, s azt remélem, hogy az ötéves támogatási periódus végén a szakértői bírálatok nyomán az MTA állandó kutatócsoportjaként folytathatják majd a munkát“ – mondta Pálinkás József.
Az idei év nyertesei között találunk fizikus-csillagászt, biológust, kutatóorvost, nyelvészt, agykutatót, matematikust. Az ő terveik nyomán nagy lépést tehetünk előre a rákkutatásban, a bolygórendszerek vizsgálatában, a különböző emberi tevékenységeket pontosabban feldolgozó gépek létrehozásában, a rezisztens baktériumok megfékezésében, a memóriazavarok és epilepszia kezelésében, valamint a digitális információk titkosságát, eredetiségét biztosító technikák továbbfejlesztésében.
Az egyik nyertes, Kiss László csillagász fizikus, a Sydney Egyetem posztdoktori ösztöndíjas kutatója szerint nemzetközi szinten is jelentős pályázatról van szó. Személyes döntésére kitérve pedig elmondta: „Soha nem szakítottam meg a kapcsolatot a hazai kollégákkal. Úgy érzem otthon a helyem, ahol sokkal többet tehetek a számomra fontos, jó ügyekért.”
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
Váczi Eszter elmondta: énekesi keresetéből nem nyújthatott volna ilyen lehetőséget a gyerekeinek.
