Hamisítható a DNS-bizonyíték: összeomolhat az igazságügy?

Nem csupán legyárthatunk bármilyen bűntényt, hanem erre gyakorlatilag bármelyik biológia szakos egyetemi hallgató képes lenne, állítja a Forensic Science International: Genetics szaklapban Dan Frumkin, a Nucleix alapítója. A cég ugyanis olyan vér- és nyálmintákat hozott létre, amiben nem a testfolyadékokat szolgáltató donor DNS-mintáját találták meg laboratóriumi vizsgálatok után. Ugyanezzel a megoldással, írja a New York Times, bárki DNS-ét "ellophatjuk" egy papírpohár széléről vagy egy cigarettavégről, ebből pedig olyan nyálmintát hozhatunk létre, amit bármilyen géntesztelő cégnek odaadhatunk vizsgálati célokra, extrém esetekben pedig a hírességek jobban teszik, ha felkészülnek az őket ilyen módon fenyegető "génpaparazzikra".

Tania Simoncelli, az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) tudományos tanácsadója szerint mindez aggasztó, ugyanis a felfedezés egy rendíthetetlennek hitt törvényszéki és igazságügyi rendszert dönthet meg - valamint DNS-mintát sokkal könnyebb elhelyezni egy bűntény helyszínén, mint egy ujjlenyomatot. Nyugodtabban áll a témához John M. Butler, az Egyesült Államok Nemzeti Hitelesítő és Technológiai Intézet (NIST) személyazonosság-vizsgáló projektjének főnöke, aki azt állítja, a technológia hiába meggyőző, egy átlagbűnöző nem képes hozzáférni az ehhez szükséges felszereléshez

A hamis DNS elkészítéséhez a kutatók szerint egy apró DNS-minta szükséges az alanytól, származzon ez hajszálból vagy egy pohár szélén talált szájlenyomatból. Ebből a kis mintából nagyobbat hoznak létre egy WGA (teljes genom amplifikálás) nevű megoldással. Ha vér- vagy nyálmintát kell előállítani, akkor egy tetszőleges személytől vett vérmintát centrifugálnak, így távolítva el abból a fehérvérsejteket és a DNS-anyagot. A megmaradt vörösvérsejtekhez bármely személy DNS-ét hozzáadhatjuk, a törvényszéki laboratóriumok a jelenlegi vizsgálati megoldásokkal a hozzáadott DNS-hez tartozó személyt azonosítják a módosított vérminta alapján.

A DNS-hamisítás egy másik megoldása igazságügyi adatbázisokban tárolt DNS-profilokon alapul. A profilok az emberi genom különböző pontjain megfigyelt génvariációkból állnak, ezeket pedig betű-szám kombinációként tárolják. A tudósok azt állítják: apró DNS-darabok klónozásával egy olyan génbázist hozhatnak létre, amelyből gyakorlatilag bármilyen személy DNS-mintáját előállíthatjuk: ehhez a kutatók szerint 425 különböző DNS-darab kell csupán.

A Nucleix által fejlesztett módszer, amivel a DNS eredetiségét vizsgálják, azt vizsgálja, hogy elvégezték-e a génanyagon az amplifikálást: ekkor ugyanis egyes nem aktív génekhez csatlakozó bizonyos molekulák hiányoznak, ezek hiánya pedig egyértelműen árulkodik: a szóbanforgó DNS minden bizonnyal mesterséges.