Pontosan egy évvel ezelőtt a Google úgy határozott: itt az ideje egy új böngészőt készíteni, teljesen a nulláról kezdve, kizárólag a netezők igényeit figyelembe véve. Nem használtak tehát meglévő böngészőmotorokat vagy modulokat. A Chrome teljes kódja a nulláról indult (ez meg is látszott az első bétákon), alig egy év múlva azonban már a 4.0-ás verziónál tartunk. 
Az első verziók még hemzsegtek a bosszantó apróságoktól, a Google azonban nem véletlenül a világ vezető IT cége: a hibák villámgyorsan eltűntek, sőt rengeteg új feature került be a felhasználók visszajelzési alapján. A 2.0-ás verzió már határozottan kellemesre sikerült, és a helyzet azóta is csak javul! 

Boldog szülinapot Chrome!

A 2008 szeptember 1-jei bejelentése után már másnap elérhető volt a Chrome első bétája, alaposan meglepve ezzel a felhasználókat és a böngészőpiacot. Már az első béta verzió kipróbálása után egyértelművé vált, mi az, amiben a Chrome egyeduralkodó lesz: a rendkívül apró méret, és az oldalak megjelenítésének, illetve magának a szoftvernek a sebessége. Most a 4.0 verziót ízlelgetve már elmondható, hogy bár az Opera 10 a világ leggyorsabb böngészője (mondjuk főleg a turbó funkció miatt), a Chrome bizony semmivel sem marad el mögötte. Ráadásul jóval kisebb, és könnyebben kezelhető, mint az Opera.

A Windowszal való együttműködésben és futási sebességben (memóriahasználatban) pedig mindent ver: míg a Firefox például képes megzabálni az egész (!) memóriát (akár 4 GB-ot is) egy bug miatt, az Opera pedig sok funkciója miatt szintén elég memóriaigényes, addig a Chrome szinte észrevétlenül fut.  Ennek ellenére azonban, a legtöbb felhasználó nem váltott: a Firefox hívők köszönték szépen, ugyanis a Chrome nem támogatta a Firefox pluginokat, saját kiegészítői pedig nem voltak. A Safari-t használók (sebesség ide, vagy oda) kevésnek érezték a funkciókat, aki pedig Opera mellett tette le a voksát, az már megszokta a luxust, és nem fog könnyen váltani. 

Ráadásul a Chrome legjobb funkciói viszonylag könnyen bepakolhatók a Firefox-ba is.
Nem kellett sok idő,  és megjelentek az első tippek/trükkök a Chrome-hoz. A 2.0-ás verziót elérve bebizonyosodott, hogy bár a Firefox testre szabhatóságát nem közelíti meg, azért a Google böngészőjében is „lehet mit állítgatni”, sőt a 3.0-ás verzióval már megjelentek a skinek (bőrök) is - igaz csak kozmetika, de akkor is haladás.
Pár hónappal a béta megjelenése után megérkezett a Linux és Mac verzió is: igaz, ezek nem hivatalos, ún. Chromium verziók voltak. A gyors portolás jól mutatja, hogy az internetes közösség bizony számol a Chrome-mal, sőt szereti is. 

Kiegészítések tekintetében már rosszabb a helyzet: bár a Chrome fejlesztői már a megjelenés után ígérték, hogy a Firefox-hoz hasonló mennyiségben és minőségben lesznek kiegészítők a böngészőhöz, ez mind a mai napig várat magára. Pedig a Google nem kerülheti ki ezt az implementációt: a Google saját felmérései szerint, az internetezők 28%-a kész lenne váltani Chrome-ra, ha mindazokat a bővítéseket megkapnák, amelyeket most Firefox-ban vagy akár az IE8-ban elérnek. 

Igaz, megjelentek a mókás Chrome Experiment (főleg Java) modulok, ezek azonban meg sem közelítik az igazi add-onok lehetőségeit, bár tény, hogy némelyik nagyon látványos. 
Később végre bekerült a Chrome-ba az annyira hiányolt bookmark-kezelés, pontosabban szólva egy „igazi” könyvjelző-kezelés, a szokásos és elvárt funkciókkal. Sajnos azonban ez még mindig kevés a váltáshoz: az Opera és a Firefox, köszönhetően a több éves visszajelzésnek/fejlesztéseknek, könyvjelzőkezelés terén szinte verhetetlen. A legjobban akkor járna a Chrome, ha egy az egyben „lelopnák” valamelyik bevált módszert, ezt azonban nyilvánvaló okokból nem tehetik meg.

Később megjelent egy nem hivatalos, de igen jól használható hordozható, azaz portable Google Chrome - sőt, a 3.0-ás verziótól a Chrome Java és tab kezelése is meghökkentően gyors kezdett lenni.

A legutolsó hír (a 4.0-ás verzió mellett), hogy készül a Google operációs rendszer, mely szintén a Chrome névre, vagy legalábbis kódnévre hallgat.
A rendszer mellett gőzerővel folyik a Chrome böngésző fejlesztése is: a cég naponta több ezer visszajelzést kap a felhasználóktól, hogy mit lehetne még javítani. Állításuk szerint ezek mindegyikét alaposan megvizsgálják, és ha valóban jó az ötlet, akkor implementálják is. 
Siker lett tehát a Chrome? A válasz határozottan igen! A böngészőpiac, amelyre szinte mindenki szerint „lehetetlen betörni”, kénytelen volt befogadni a Google böngészőjét. Igaz, egyelőre kis részesedéssel, pár javítandó dologgal a tarsolyában, de a Chrome bizony felkerült az ominózus browser-listára, az IE, a Fireofx, az Opera és a Safari mellé. És ez már önmagában is nagy eredmény, főleg, hogy mindez egyetlen esztendő alatt történt.