szerző:
techline.hu

A számítógép-ember közötti kommunikációt jobbítva, a kutatók már elég korán, nagyjából az 1960-es években második...

A számítógép-ember közötti kommunikációt jobbítva, a kutatók már elég korán, nagyjából az 1960-es években második felében elkezdtek az érintőképernyő gondolatával foglalkozni. Az első érintőképernyős készüléknek minősülő gépet a HP dobta piacra HP-150 névvel, még 1983-ban. A gépet 9 colos képernyővel látták el, a kijelzőt infravörös érzékelőkkel szerelték fel, ez érzékelte a képernyő előtt elhaladó, nem átlátszó tárgyakat. A különböző pénztárgépeknél és ATM bankjegykiadó automatáknál is elég hamar megjelentek a különböző érzékenységű képernyők, ám ezek az ipari használatra tervezett képernyők még nem jelentették az igazi érintőkijelzőket.

Néhány év, és szinte csak érintőképernyőkkel fogunk találkozni

A kézi számítógépeiről ismert Palm is előszeretettel használt érintőképernyőket telefonjaiban és kis kézi gépeiben, ám ezek a gépek eléggé drágák voltak. Egyes okostelefonoknál is megjelent az érintőképernyő, ám az igazi áttörést az Apple hozta, amikor piacra dobta a már terv formájában is ikonikusnak ítélt telefonját, az iPhone-t.

Az egér és a billentyűzet
A technológia kiforratlansága és annak magas ára miatt az érintőképernyő nem terjedt el, helyette az emberek megtanultak egér és billentyűzet, illetve nyomógombok segítségével kommunikálni a különböző eszközökkel. Ám ennek a nem túl kényelmes utasításátadási módszernek lassan leáldozik a csillaga, egyre több eszközben jelenik meg az érintőképernyő, ami egy sokkal természetesebb és közvetlenebb használatot eredményez.
A különböző kutatások is az érintés sikeréről beszélnek. A DisplaySearch adatai szerint 2015-re az érintőképernyős modulok piaca 9 milliárd dollárra nő, csak összehasonlításképpen: 2008-ban 3,6 milliárd dollár értékben értékesítettek hasonló paneleket. A leszállított érintőpanelek 34 százaléka mobiltelefonokba kerül, ez az árbevétel 21 százalékát generálja. Az érintésre képes mobiltelefonok száma 2015-re eléri a 223 milliót. Ami pedig a használt technológiát illeti (részletesen lásd később), a rezisztiv érintés megoldás lesz még hosszú ideig a nyerő, ám a részesedése folyamatosan csökken, a 2007-ben regisztrált 78 százalékról 64 százalékig – 2015-ben. A kutatás szerint az érintőpanelek eladási ára 8 százalékkal nő a vizsgált időszakban, ám emellett megnövekszik funkcionalitásuk és méretük  is.

Hármas érintés
Az érintőképernyő körül nagyon sok technológia alakult ki, ám igazán három terjedt el közülük szélesebb körben is. Az érintés felismeréséhez bevethető három alapvető technológia: a rezisztív technológia, a kapacitív technológia és a felületi hullámok segítségével működő technológia.
A rezisztív rendszereknél egy üvegfelületet egy vezető és egy szigetelő réteggel vonnak be, mindennek tetejére pedig egy karcolásmentes felületet visznek fel. A szigetelő és a vezető réteg közé áramot vezetnek, és amikor a felhasználó megérinti a kijelzőt, akkor a két réteg érintkezik egymással, az áram megszakad, és ezt érzékeli az elektronika. Az érintés helyét a számítógép kiszámolja, és miután már ismertek a koordináták, egy speciális driver átfordítja az érintést az operációs rendszernek, pont ugyanúgy, ahogy az egér vezérlője ismerteti a számítógéppel a pozícionáló mozgását. Az ilyen érintőképernyők általában ceruzával megnyomva működnek jól, de az ujj nyomására is reagálnak.
A kapacitív érintőképernyő esetében a kijelző üvegfelületére olyan réteget visznek fel, amely elektromos töltést halmoz fel a felületen. Amikor a felhasználó megérinti a felületet, akkor a töltés egy része a felhasználón keresztül távozik (nem kell megijedni, nagyon parányi feszültségről van szó, tehát kizárt az áramütés veszélye).

A képernyő elektronikája érzékeli az ujj helyzetét

A számítógép a kijelző sarkaiban elhelyezett áramkörök segítségével kiszámítja a töltés csökkenését, meghatározza a csökkenés koordinátáit, majd ezt az információt dolgozza fel az érintőképernyő drivere. A kapacitív rendszer előnye, hogy sokkal élesebb képet tud megjeleníteni, mint a reszitív rendszer, a kapacitív a kijelző fényének 90 százalékát továbbítja, míg a rezisztív csupán 75 százalékát. Egy harmadik technológia, a felületi hullám technológia úgy működik, mint egy szonár. A képernyő üveg felületének x és y tengelyeinek mentén két jelátalakító található (egy adó és egy vevő). Az üvegre ugyanakkor fényvisszaverőket is elhelyeznek, ezek az egyik jelátalakítótól a másikig küldött jelet verik vissza. A vevő jelátalakító képes érzékelni, ha a kibocsátott hullámot  megzavarja egy érintés, és meg is tudja határozni az érintés pontos helyét. A felületi hullám technológia esetében az üvegre nem kell rétegeket felvinni, ezért ez adja a lehető legtisztább képet.

Természetes mozdulat
Az emberek az érintőképernyő használatával természetesen, egyszerű módon tudnak kommunikálni a számítógéppel – véli Benkő Tibor formatervező.  Az egér és a billentyűzet használata nehézkes, bonyolult, a felhasználók nehezen tanulják meg a használatukat, ezek az eszközök nem is alkalmazkodnak az ember természetes mozdulataihoz, ezért is fordulhat elő, hogy sok, számítógépe előtt eltöltött óra után többünknek fáj a háta, a csuklója.

A legkorszerűbb technológiát használják

Az érintőképernyők lehetővé teszik a természetes, ösztönszerű mozdulatok elvégzését, ezért is sokkal jobb, ergonomikusabb ez a számítógép-ember közötti kommunikációs felület. „Nem is tudom miért kellett ilyen sokat várni a megjelenésükre és tömeges elterjedésükre” – jegyzi meg a formatervező. Szerinte egyébként a számítógépes operációs rendszereket gyártók is tudják, hogy a jövő az érintésé, ezért készítették fel már például a Windows 7-et és a Mac OS X operációs rendszert az érintés befogadására. „Sajnos a mostani érintő megoldások még nem tökéletesek, késéssel reagálnak egyes érintésérzékeny képernyők, és az az igazság, hogy még mindig sokkal jobban lehet papírra rajzolni, mint egy érintésérzékeny digitális táblára. Fejlődésre tehát bőven van még lehetőség” – teszi hozzá Benkő Tibor.

Mobilos hódítás
A Nokia jóval az iPhone megjelenése előtti időktől, már 2003 óta használ érintőképernyőket a telefonjában. A Nokia 3108-as az angol és a kínai kézírást ismerte fel. Magyarországon 2004-ben jelent meg az első érintőképernyős Nokia telefon, mégpedig a 7710-es. A Nokia N800-as Internet Tablet és az őt követő N810-es 2007-ben jelentek meg, mindkettő érintőképernyővel felszerelt, ujjal és ceruzával egyaránt használható készülék volt. Az első, szélesebb rétegeknek szóló érintőképernyős készülék a Nokia 5800 XpressMusic volt, amit tavaly mutattak be, és idén július elején kezdődött meg a Nokia N97-es mobil számítógép forgalmazása, ami ugyancsak érintőképernyős. Nyáron került a polcokra a Nokia 5530-as Xpress Music, egy középkategóriás érintőképernyős mobiltelefon. A Nokia érintőképernyős eszközei a közép- és felső kategóriás készülékekben köszönnek vissza.

A mobilos használat terjesztette el széles körben az érintőképernyőket

Dankovics Tamás, a Nokia üzletfejlesztési igazgatója szerint az érintés ugyan fontos a mobiltelefonnál, de nem az egyedüli interakciót jelenti. A felhasználók között szép számmal akadnak, akik ragaszkodnak a régi mobilos billentyűzethez vagy a teljes, fizikai valójában létező QWERTY billentyűzethez. Amíg ez a felhasználói igény létezik, addig a Nokia is gyárt majd ilyen mobiltelefonokat. Dankovics Tamás meglátása szerint, a mobilok esetében nem az érintőképernyő jelenti az egyedüli forradalmi újítást, elég ha csak arra gondolunk, hogy a elmúlt időben a beszédvezérlés nagyon sokat fejlődött – ez a mobilos és a számítógépes világban is fontos szerepet játszik majd.
Az LG-nél is azt tartják, hogy amíg van rá igény, addig hagyományos gombokkal ellátott telefonokat is gyártanak. Kárpáti Zoltán, az LG magyarországi GSM értékesítési vezetőjétől származó adatok szerint jelenleg nyolcféle érintőképernyős telefon érhető el itthon. Az első a Prada phone by LG volt, ez 2007 augusztusában jelent meg. A legtöbb telefon nem vastagabb, mint 13,5 milliméter, a kijelző pedig nem kisebb 3 colosnál, azaz az ilyen telefonok kiválóan alkalmasak a multimédiára. Az értékesítési vezető várakozásai szerint egyre több telefonban jelenik meg majd az érintőképernyő.

Újra az Apple
Az érintés a digitális felületen egyre jobban megközelíti a valóságos érintést. Az érintőképernyő egyik legnagyobb előnye tehát az, hogy ugyanazt a fizikai helyet lehet használni különböző funkciók elérésére, egyben legnagyobb hátránya is. Amikor a felhasználó nem tud az érintőképernyőre nézni, akkor csak egy nagy üvegfelületet érzékelhet ujjaival, nem tudja megkülönböztetni a különféle formákat, a képernyőn megjelenő ikonokat, tárgyakat és az egyéb, olyan grafikai elemeket, amelyek megkönnyítik a számítógéppel való interakciót. Ezen segítene az Apple, aki idén nyáron adott be egy szabadalmi kérelmet a tengerentúlon. Ennek leírásából egy olyan technológiára lehet következtetni, ami lehetővé teszi, hogy képernyőn kitapogassuk a különböző formákat, például érzékeljük ujjunkkal egy ablak keretét. Innen pedig már csak egyetlen lépés a kitapintható, képernyőn megjelenő billentyűzet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Anyamedve ölte meg a nyárádmagyarósi jegyzőt

Anyamedve ölte meg a nyárádmagyarósi jegyzőt

Baranyi Krisztina: Iratokat akarnak eltüntetni a ferencvárosi önkormányzatnál

Baranyi Krisztina: Iratokat akarnak eltüntetni a ferencvárosi önkormányzatnál

Erdogan megköszönte Orbánnak a nemzetközi kiállást mellettük

Erdogan megköszönte Orbánnak a nemzetközi kiállást mellettük

Folyamatosan nő a külföldi hallgatók száma Magyarországon

Folyamatosan nő a külföldi hallgatók száma Magyarországon

Fennakadás miatt nem működik az OTP rendszere

Fennakadás miatt nem működik az OTP rendszere

Tiszaeszláron megbukott a MIÉP

Tiszaeszláron megbukott a MIÉP