A punok és a rómaiak korából származó erőd maradványaira bukkantak Máltán, Mdina településén - írja a Times of Malta. (Mdina volt egykor Málta fővárosa.)
A pun korabeli Malet, amelynek latin neve Melita, ma Málta egyik legkisebb városa, Mdina néven. Mindössze 258-an laknak itt a Wikipedia szerint. Melite (Melita) várának falára a mdinai bástyák feltárása közben találtak rá a máltai régészek.
A mdinai erőd feltárása hónapokkal ezelőtt kezdődött, és immár másodszor bukkantak azóta fontos archeológiai leletekre a kutatók. A pun és a római korból származó részletek természetesen az ásatások mélyebb rétegeiből kerültek elő. A XVIII. századi erődítmény ezekre az ókori alapokra épült rá. A XVIII. századi épületrészek egy francia mérnök, a máltai lovagrend építésze, Charles Francois de Mondion tervei alapján készültek. A mostani ásatásokat a máltai kormány és az Európai Unió közösen finanszírozza.
A feltárások a főváros, Valletta bástyái mellett érintik a gozói Citadellát is. A munkálatok várhatóan 36 millió euróba kerülnek majd, és az erődítményeknek összesen hat kilométernyi szakaszára terjednek ki.
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
Az Oroszország-szakértő szerint köze lehetett a palágykomoróci templom elleni támadáshoz az Orbán-kormánynak.
Az indulásról, az érkezésről és az űrben végzett kísérletekről is beszélt az űrből nemrég visszatért magyar asztronauta.
Azt állította, nem volt verésnyom a férfin.
A lezárásért felelős szervezet azt ígérte, hogy nem adják fel.
A gyakorlógépekkel van a hiba.
Érdemes árnyékba húzódni.
Egyre inkább úgy érződik, hogy a magyar kormánypárt nem csak az online világban kerül vesztes helyzetbe.
Elszállók, összeukránozás, levelibéka, választalan, repülőember.
