A dinoszauruszról a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklapban jelent meg tanulmány. A feltárások során a koponya egyes részeire, néhány csigolyára, valamint bordatöredékekre bukkantak. A leletek alapján valószínűsíthető, hogy az őshüllő közeli rokonságban állt a hadroszauruszokkal, azaz a kacsacsőrű dinoszauruszokkal, amelyek a késő kréta időszakban, 80 és 65 millió év közötti periódusban népesítették be az északi féltekét - olvasható a Pennsylvaniai Állami Egyetem honlapján.

A dinoszaurusz, amely a part menti mocsárerdőben élt, valószínűleg páfrányokkal és tűlevelűekkel táplálkozott. Az őshüllő a Jeyawati rugoculus nevet kapta: az első szó a Zuni-folyó völgyében élő indián törzs nyelvén "őrlő szájat" jelent, utalva a hadroszauruszok szájában sorakozó fogakra, amelyek lehetővé tették a lenyelendő táplálék megőrlését. A rugoculus a latin ruga és oculus szavakból ered, amely "ráncos szemet" jelent. A most felfedezett dinoszaurusz szemgödrét képző csontok egyikének ugyanis igen érdes, "ráncos" a felülete - ez arra enged következtetni, hogy a Jeyawati rugoculus szeme előtt vagy mögött egy vagy több nagy pikkely lehetett.

Jeyawati rugoculus

Pennsylvaniai Állami Egyetem

"A Jeyawati rugoculus eme egyedének nehéz sors jutott osztályrészül" - hangsúlyozta Andrew T. McDonald, a Pennsylvaniai Állami Egyetem doktoranduszhallgatója, a tanulmány vezető szerzője. Ismertetése szerint a bordatöredékek közül többnek is durva, egyenetlen a felszíne, ami arra utal, hogy még életében eltörtek, majd begyógyultak. A paleontológus szerint a Jeyawati rugoculus valószínűleg négy lábon közlekedett, de képes volt hátsó lábain felágaskodni.

A Jeyawati rugoculus "társbérletben" élt a Zuniceratopsszal, a legkorábbi ismert észak-amerikai "szarvarcú" dinoszaurusszal, valamint a fura, növényevő őshüllővel, a Notronychusszal.