Meg lehet próbálni, hogy az ember a két ellentétes táborba tartozó fél mindegyikének megpróbál megfelelni. Egy darabig talán működhet is. Előbb-utóbb azonban ennek vége, és dönteni kell. A Google is ebben a cipőben jár, lassan tíz éve, de az utóbbi öt évben biztosan.

Egyfelől ott vannak hihetetlenül népszerű szolgáltatásai, mint például a Youtube. Miért is népszerű a Youtube? Nos, azért mert a Google (sőt a Youtube-alapítók is) annak idején a két „oldalból” a „netezőket” választották. Mindent feltölthetsz, mindent megnézhetsz. Vannak persze kivételek: a Youtube nem pornómegosztó, nincs helye rasszista vagy nagyon durván jogvédett anyagoknak (pl. teljes filmek), de azért sok minden „elmegy”. Vannak videoklipek és zenék milliószámra, van káromkodás és jó néhány véres, esetleg megbotránkozást keltő filmecske. Nincs teljes szabadság ugyan, de azért a Youtube elég laza közeg. Ha ez a jellege megszűnne, és egyik napról a másikra eltűnne minden filmsorozat-epizód, kézi kamerával rögzített koncert- és stand-up komédia-show, rajongók által megbuherált filmelőzetes… Nos, akkor a Youtube ugyanolyan hamar eltűnne a süllyesztőben, amilyen hamar népszerű lett. A netezőket választották, és jól tették: a Youtube sikere maga a bizonyíték.

Kikerült a torrent szó az autocomplete-ből.

Hasonló a helyzet a keresővel is: pillanatnyilag a Google a legnépszerűbb, és nagyon úgy tűnik, hogy a legjobb is. Egy-két durva kivételtől eltekintve mindent megtalálhatunk vele. De meddig? Az előző analógiából kiindulva: egészen addig, amíg a két (vagy több) „elvárásokkal” rendelkező oldal közül a netezőket választja, az ő elvárásaikat és igényeiket szolgálja ki. Attól a pillanattól kezdve, hogy a lemezkiadóknak, jogvédőknek vagy politikusoknak akar megfelelni a kereső, rögtön le is húzhatja magát: ők ugyanis nem neteznek (annyit), mint mi, netezők, pár milliárdnyian.

Pár hete kering a neten a hír, hogy a Google eddig soha nem látott mértékű öncenzúrát alkalmaz: kikerült a „torrent” szó az instant keresésből, és az autocomplete funkcióból. (Magyarországon egyelőre még nem). Hogy a cégnek vannak problémái a jogvédőkkel, az nem titok - főleg a RIAA és az MPAA, magyarán a zene- és filmipar szorongatja őket már évek óta, és persze Kína is, de az egy másik téma… (A Kína versus Google témát már körbejártuk ebben a cikkben) 
Mindezidáig - eltekintve pár apró, óvatos lépéstől - a Google inkább a felhasználókat választotta, legalábbis az igények kielégítésének tekintetében.

A legfrissebb „cenzúra” megjelenésével azonban már elkezdték a bevezetőben is említett, „mindkét oldalnak meg akarok felelni” utat járni? Több mint valószínű, hogy most pár évig ezzel fognak próbálkozni. Persze azután úgyis dönteniük kell. Mert dönteni mindig kell; ahogy a mondás tartja: halogatni lehet, elhalasztani nem.

Google és cenzúra - mi lesz ebből... Korai még temetni?

De térjünk vissza kicsit ehhez a bizonyos „torrent-szűréshez”, amit a Google pár napja alkalmaz. Jobban megvizsgálva a funkciót (illetve jelen esetben annak hiányosságát) látható, hogy nagyon nyögvenyelős az egész. Ha valaki tudja, hogy a netet nem lehet cenzúrázni (pláne „lekapcsolni”… Egyiptom ugye, ugye… ) akkor a Google igazán tudja ezt: hiszen abból élnek, hogy megkeresnek nekünk mindent. Éppen ezért ez a legfrissebb cenzúra is kicsit erőlködős lett: a „bittorent”, sőt még a „Vodo” szavakat is letiltja az instant kereső… ellenben ha beírjuk, hogy „how to pirate music”, akkor máris jönnek a torrent linkek ezerrel. Sok esetben nem fogjuk megtalálni kedvenc torrent-szoftverünket a buta szűrő miatt, de ha beírjuk, hogy „xy előadó album free download”… akkor megint jönnek a linkek ezerrel.

Oké, mindannyian tudjuk, hogy a net tele van filmek és zenék, játékok torrentjeivel. Ettől függetlenül azonban a torrent mint fájlcsere protokoll teljesen legális, így a „torrent” szó tiltása minimum megkérdőjelezhető. De legyünk pozitívak, hiszen szeretjük és használjuk a Google-t. Tegyük fel, hogy csak és kizárólag a netezők érdekében szűrnek, és szó sincs arról, hogy a RIAA/MPAA lobbizás érte volna el célját. Teszteljük le kicsit az autocomplete funkciót, lássuk, mennyire működik a szűrés, amikor nem a zene- és filmiparról van szó?

Itthonról még működik. De meddig?

Nos, ha elkezdjük begépelni, hogy „how to make a bomb” (hogyan készítsek bombát), akkor ugyanaz az autocomplete, ami a „torrent” szót feketelistára tette, kiegészíti az általunk beírtakat így: „how to make a bomb out of household items”. Azaz, „hogyan készíthetek bombát házilag”. Hm… Kedves Google, értem én hogy Lady Gaga legújabb albumának letorrentezése bűn a javából, de lehet, hogy az autocomplete terén nem a torrentekkel hanem kicsit komolyabb problémákkal kellene kezdeni a „felhasználó figyelést”? (Megjegyzés: az itt leírt példák nem minden esetben működnek a magyar Google-val).

További érdekes autocomplete javaslatok: ha beírjuk, hogy „how to kill a person” (hogyan öljek meg valakit), akkor máris jön a Google automata kiegészítése: „.. and get away with it.” (Hogyan öljek meg valakit úgy, hogy ne kapjanak el.)

Ha viszont beírjuk, hogy „Google and crime” (Google és bűn, csak egy szótársítás), akkor azt letiltja az autocomplete. 

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a valóban szörnyű és illegális dolgok (bomba, gyilkosság) a Google szerint kereshetőek, sőt még ajánlatokat is kínál a kereső, nehogy szegény bérgyilkosnak túl sokat kelljen gépelnie bombarecept-keresés közben. Csak torrentezni ne akarjon, mert az csúnya, rossz dolog!

Nem jobb a helyzet a rasszizmus terén sem: ha elkezdjük beírni, hogy „Asians have” a kiegészítés az lesz, hogy „have no soul.” Írjuk be, hogy „Black people” és máris jön utána a „lazy”. (Ezeket le sem fordítjuk inkább). Ellenben, ha azt írjuk, hogy „Asian torrent”… akkor persze semmi. Ezek az autocomplete példák is változhatnak, akár percről percre is, de a lényeg azért nem változik.

További érdekességek: ha azt írjuk, hogy „sexual predator” (szexuális ragadozók, vagy szatírok) akkor rengeteg ajánlatot ad az autocomplete – a Google segíteni szeretne. Ha ellenben azt írjuk, hogy „sexual positions”, ami lássuk be jóval pozitívabb és kellemesebb dolog, mint a szexuális ragadozók… nos, akkor semmit nem kapunk az automata-kiegészítésben. A pozíciók kitalálása tehát ránk marad (nem gond, nem kell ahhoz a Google, csak szabadidő…), mint ahogy torrenteket sem fogunk már olyan könnyen keresni, és találni sem.

Hogyan tovább? Eltekintve attól, hogy fentiek fényében mindannyiunk kedvenc cége és keresője kicsit veszít megbízhatóságából és komolyságából (cenzúrázzon ha akar, de akkor kezdje a gyilkosságnál és a bombánál, és ne a torrenttel), a legérdekesebb kérdés most az, hogy mit választ a Google? A netezőket? Vagy inkább meg akar felelni a film- és zenekiadóknak? Vagy tovább egyensúlyozgat a kettő között, majd végül elbukik, és „arccal tompítja az esést”, ahogy ilyenkor lenni szokott?

Kivárjuk, különösebben nem is izgulunk közben: ha a Google „túlcenzúrázza” magát, akkor úgyis lesz helyette másik kereső. Nem nagy ügy, nekünk csak pár kattintás átállítani a kezdőlapot/könyvjelzőt.