szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Évi 14 milliárd fontos kárt okoz, hogy munkaidőben használjuk a közösségi oldalakat. Perekhez vezethet, ha azért nem kerül sor állásinterjúra, mert a Facebook-profil nem tetszik a hr-esnek. Befogadókból, passzív fogyasztókból a hírek és a kultúra aktív alakítói lettek a közösségi oldalak használói. Az életünk egyre nagyobb szeletét változtatják meg a közösségi oldalak.

Az Acas kiadott egy új útmutatót arról, hogyan kell és lehet a közösségi médiát a munkahelyen használni. Az útmutató – Nagy-Britanniában az első ilyen – célja, hogy segítséget nyújtson a vállalkozásoknak, az alkalmazottaknak és a szakszervezeteknek abban, hogyan kell kezelni a foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket az interneten – a blogokon és a közösségi oldalakon, a Twitteren vagy a Facebookon – áll a The Register cikkében.

Hernádi Levente

1. Kitolódott a munkaidő – milliárdos károk évente

Az Acas felmérése szerint tízből hat alkalmazott látogat meg közösségi oldalakat munkaidőben – a számítógépen vagy a mobiltelefonján. Ez több problémát is felvet: sokan értékes munkaidőt fecsérelnek el magáncélra, ezért is tilos egyre több helyen a Facebook. Ugyanakkor – mint ez a WorkLifeWeb2011 című éves jelentésből kiderül, melyet a peoplemanagement idéz – az alkalmazottak 23 százaléka úgy véli, hogy a közösségi média és a saját eszközök – például okostelefonok – használata miatt meghosszabbodik a munkaidejük.

A jelentés szerzői szerint ez részben azzal magyarázható, hogy a megkérdezettek 70 százaléka szerint az e-mailezés és a közösségi oldalak használata kizökkenti őket a munkából és kevésbé tudnak koncentrálni. Az, hogy a munkavállalók visszaélnek az internettel és a közösségi oldalakkal, évente 14 milliárd font kárt okozhat a gazdaságnak az Acas számításai szerint.

2.  Szólásszabadság vs. sárdobálás

A munkavállalóknak joguk van a szólásszabadsághoz, ugyanakkor a cégek azt szeretnék, ha nem rontaná a vállalat reputációját semmiféle online sárdobálás. A cél, hogy a munkatársak ugyanúgy viselkedjenek a kibertérben, mint a fizikai munkahelyükön. De ez nem mindig van így: az interneten gyakran előfordul, hogy valaki becsmérlő megjegyzéseket tesz a cégvezetőkről vagy a munkatársaikról.

Óva intenek ugyanakkor attól, hogy reflexből fegyelmi eljárást indítsanak a munkáltatók az ellen, aki sértő tartalmakat tett közzé. Mindenekelőtt fel kell mérni, mekkora erkölcsi kárt okozott az illető, ha okozott egyáltalán.

Az ideális világban a munkáltatók konzultálnak a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel, világosan vázolják a közösségimédia-politikájukat, amit naprakészen tartanak, a technológia fejlődéséhez igazítanak. Célszerű a munkaszerződésekbe is egyértelműen belefoglalni, mi számít komoly vétségnek a közösségi oldalakon zajló aktivitás során.

3.  Az információgyűjtés csapdája

Az alkalmazottakban tudatosítani kell, hogy bármilyen netes megnyilvánulásuk széles közönséghez jut el – kolléga és főnök egyaránt elolvashatja. Sőt, a végén milliókhoz juthat el világszerte.

Ugyanakkor az online aktivitás felügyeletét sem szabad eltúlozni. A menedzser nem megy le a kocsmába az alkalmazott után, hogy ellenőrizze, mit mond ott a barátainak a napi munkájáról. Csak mert ezt technikailag lehetséges online megtenni, az még nem jelenti, hogy meg is kell.

Az Acas útmutatója arra is figyelmeztet: megvannak a kockázatai annak is, ha a cég kutakodik a neten a potenciális munkavállalókról, és személyes adatokat gyűjt a felvételi eljárás során.

A menedzsereket az a veszély is fenyegetheti, hogy beperelik őket hátrányos megkülönböztetés miatt, ha az álláskereső közösségi oldalon nyilvánosságra hozott profilja miatt nem hívják be például az illetőt állásinterjúra, és ez valamilyen úton-módon kiderül (más kérdés, hogy mekkora annak az esélye, hogy ez kiderüljön).

Végel Dániel

4.  Virtuális intimitás

Mára a kommunikáció kényelmes lett, mindenütt "körülvesz" minket, akár akarjuk, akár nem. Ebből kiindulva Lisa Reichelt felhasználói élmény-tanácsadó már 2007-ben az ambient intimacy, azaz környezeti intimitás fogalmáról beszélt. A közösségi média ugyanis lehetővé teszi, hogy az emberek kapcsolatban maradjanak egymással, sőt egyfajta meghittséget is ad, amit egyébként – az időszűke és a távolság miatt – más módon nem nem kaphatnának meg. 

Igaz, hogy a túlzásba vitt Facebook-használat a tinédzsereknél nárcizmushoz, antiszociális viselkedéshez vezethet többek között – de a közösségi oldal-használat miatt nőtt a virtuális empátiájuk is. A sokat facebookozó tizenévesek például hajlamosabbak segíteni a bajba jutott barátaiknak a Facebookon. Sőt, a virtuális együttérzés a való világra is kiterjedhet.

De a közösségi oldalak a felnőttek életében is meghatározóak: a PEW jelentése szerint akinek sok barátja van a Facebookon, annak a való életben is több a közeli barátja és az ismerőse.

5. A tudás hatalma

Gyakran idézik Francis Bacon 1597-re datálható „a tudás hatalom” kifejezését. Nyilván nem csak a természet erőinek legyőzésében segít a tudás, de szélesebb értelemben is igaz – minél többet tud valaki a világról, annál nagyobb az esélye a sikerre. A Wikipedia és a Google viszont demokratizálta az információkat – bárki képes megszerezni ezt a tudást – és az azzal járó „hatalmat”.

A Wikipedia segítségével az is pillanatok alatt kiművelheti magát, aki soha életében nem hallott a Meditationes Sacrae-ről. Nem úgy, mint Bacon idejében – amikor a gazdagok kiváltsága volt a tanulás, a műveltség.  

Nyilván nem a könyvekből lehet csak a tudást megszerezni – generációkon keresztül szálltak a készségek és technikák anyáról lányára, apáról fiúra a kovácsok, takácsok, matrózok és más kétkezi munkások családjában. De akkoriban az átlagember nemigen tudott olvasni, a könyvekhez csak nehezen fértek volna hozzá, ráadásul látástól vakulásig dolgoztak.

Mára a fejlett országokban – az extrém esetektől eltekintve – egyre többször az az oka, ha valaki műveletlen, hogy hiányzik belőle a tudásvágy, de legalábbis nem azon múlik, hogy az információ nehezen hozzáférhető lenne.

Ez igaz a legkisebbekre is. Magától értetődően azok a gyermekek, akik sokat írnak és olvasnak, egy idő után jobban tudnak írni és olvasni. A blogbejegyzések, státusz update-ek, szöveges üzenetek, sms-ek írása motiválja gyerekeket, hogy többet írjanak és olvassanak.

A National Literacy Trust felmérése, melyben 3000 gyermek vett részt, arra jutott, hogy a közösségi oldalak használata és az általános műveltség alakulása között összefüggés mutatható ki. Magyarul a közösségi média segít abban, hogy a gyermek írástudóvá váljék. Sőt, az online aktivitás az offline aktivitási szintet is erősíti – természetesen a társadalmi-gazdasági tényezők jelentős szerepe mellett mellett – az Eurostat jelentése szerint.

6. A politika újrafelfedezése

A PEW szerint a közösségi oldalak arra ösztönzik a fiatalokat, hogy aktívabban vegyenek részt a politikában. Nyilván senkinek a figyelmét nem kerülte el a narancsos forradalom Ukrajnában, illetve hogy milyen szerepet játszott a Twitter az iráni választások során vagy a hat hónapos kényszerszünet után visszatérő net Líbiában. És ez fordítva is igaz: a politikusok is egyre jobban megvetik a lábukat a közösségi térben – erre még mindig a legjobb példa Barack Obama közösségi médiakampánya.

Inside Out

7. Hírek és kultúra – passzív fogyasztóból aktív résztvevők

A puszta passzív befogadás helyett a közösségi oldalak használói aktív résztvevőkké, a hírek alakítóivá váltak. Átadjuk egymásnak a híreket, egyúttal olvasnivalókat is javaslunk, ha valamit lájkolunk. Megosztjuk az ismerősökkel, amit érdekesnek és fontosnak tartunk. Persze pletykálunk is – és a Twitter, a Facebook vagy a Digg sorra ekhózza a híreket. Néha még komoly ügyben is képesek vagyunk összefogni – mint amikor a londoni zavargásokat követően a Facebookon szerveződnek az önkéntesek a város kitakarítására.

Nyilván vannak szkeptikus hangok a közösségi oldalakkal kapcsolatban is. Susan Greenfield például úgy gondolja, hogy a közösségi hálón a többség üres bábu, figyelni, együttérezni képtelen, identitása vesztett lény. A bárónő legutóbb azzal került a célkeresztbe, hogy egy kutatás során összefüggést vélt felfedezni az autizmus kialakulása és az internetezés között.

Többen is azzal érvelnek, hogy a közösségi oldalakon felületes kapcsolatok szövődnek egy embertelen közösségi létben, ami a szociális készségek elsorvadásához vezet. De aki aktívan használja a közösségi oldalakat, az tudja, hogy ott megerősítheti a szociális hálóját, esélye van több ponton kapcsolódni a társadalomba, és nyitottabban élni – figyelni a körülöttünk levő világra.

És ez nem csak elmélet: a CNN és a Mashable közös felhívására a világ minden pontjáról küldtek be érdekes videókat, amelyekben arról beszélnek az emberek, hogyan változtatták meg a közösségi oldalak az életüket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Egyre több cégnél tilos a Facebook

Keményebb megszorításokat hoztak a biztonsági aggályok: egyre több cég tiltja meg a munkatársaiknak a közösségi oldalak használatát munkaidőben.

hvg.hu Hálózat

Megduplázta bevételét a Facebook

2011 első félévében 1,6 milliárd dollárra nőtt a világ legnagyobb közösségi oldalának bevétele, nettó nyeresége pedig mintegy 500 millió dollár lett.

MTI Hálózat

Már 200 millióan a kínai Twitteren

Túllépte a 200 milliót az első kínai mikroblog-oldal tagsága. A Sina Weibo közösségi portál tábora tempósan gyarapodik: négy hónap alatt 60 millió taggal bővült.

MTI Világ

A Twitteren villognak a lengyel politikusok

A lengyelországi választási kampány első tapasztalatai azt jelzik, hogy a Twitter közösségi oldal fogja "megnyerni" az októberi parlamenti választásokat - írta legújabb számában az Uwazam Rze című hetilap.

Medipress Plázs

Gyerekessé tesz minket a Facebook és a Twitter

Egy neves szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Facebookhoz vagy a Twitterhez hasonló közösségi oldalakon felnövő generáció koncentrációs képességének időtartama lerövidül, és a gyerekekhez hasonlóan igénylik a visszajelzéseket saját életükről.

hvg.hu Tech

Elirigyelte a Google+ köröket a Facebook

Automatikusan kategorizálja a Facebook az ismerősöket: a munkatársakat, iskolatársakat és az 50 mérföldes körzetben lakókat csoportosítja a közösségi oldal.