szerző:
hvg.hu

Az internethez való hozzáférés jogáról az ENSZ három éve mondta ki, hogy alapvető jog. A határozatot az országok más-más szinten kezelik: valahol mindenkinek ingyenes internet jár, máshol pedig legalábbis nem zargatják a netezőket. Aztán vannak olyan, kevésbé fejlett demokratikus berendezkedésű országok, ahol jogilag vagy pénzügyileg próbálják megnehezíteni a mára a gazdaság és a társadalom egyik motorját is jelentő internetet. Gigabájtonként 150 és havonta 700 forintos internetadóval is utóbbiakhoz fogunk tartozni.

Miközben a világ egyetlen országában sem találkozhatunk az internetadó fogalmával, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter belengette: nemcsak, hogy lesz, de azt brutális mértékűre tervezték. A hír hallatán az elképzelés azonnali ellenállásba ütközött, ami eddig az október 26-i netadó ellenes tüntetésben csúcsosodott ki, de nemcsak az átlag felhasználók, a szakma is élből elutasította az ötletet. A kormánypárti képviselők azóta már ígéretet tettek egy 700 forintos maximum plafon bevezetésére, ez viszont számításaink szerint még mindig 700 forinttal több, mint kellene.

Inkább tény, mintsem közhely: az internet ma már szerves részét képezi az életünknek, annak szinte minden szegmensében jelen van és meg is határozza azt. Nem véletlen, hogy az ENSZ 2011 májusában megállapította: senkit sem lehet azzal büntetni, hogy megfosztják az internetkapcsolattól, az internet-hozzáférés joga ugyanis alapvető emberi jog. Az internetadóval éppen ezért nem csak az eredeti koncepcióban szereplő brutális mérték a probléma – azt a közfelháborodás és a demonstráció miatt, úgy tűnik, egyébként is megváltoztatják –, hanem önmagában az, hogy az egész internet filozófiájával szembe megy, megléte pedig károkat okoz a gazdaságnak.

Mennyit fogyasztunk?

Az internet ma már a gazdaság szerves részét képezi, gyakorlatilag nincs olyan ágazat, ami ne erre építene: az egészségügy számára éppúgy egy fontos ütőér, mint például a bankszektornak, arról nem is beszélve, hogy az egyre inkább feltörekvőben lévő sharing economynak, vagy a lakosság által erőforrásokkal támogatható tudományos projekteknek (ebolavírus elleni kutatások, rák elleni kutatások, stb.) mekkora érvágás lehet a tervezett adónem. A világháló egy transzfer, a megadóztatásával pedig az egész gazdaságot adóztatják meg.

Az adó elleni tüntetésen
©

Az iparágban több helyen is számoltak: a 150 Ft/GB netadóval az olyan nagy szolgáltatók, mint a UPC és az Invitel évi több mint 30 milliárd forintot kellene hogy fizessen, a Magyar Telekom viszont egymaga több mint 50 milliárdot, de a (szinte kizárólag mobilnetet szolgáltató) Telenor és a Vodafone számára is több mint 10 milliárd forint kiadást jelentene az eredeti tervezet.

„Kizárt, hogy erről bárki, aki ehhez ért, előzetesen tájékoztatást kapott volna” – állította megkeresésünkre az egyik nagy internet-szolgáltató képviselője, aki tagadja, hogy őket ez ügyben bármiről is nemhogy megkérdezte, de akár csak előzetesen tájékoztatatta volna a kormány. Ugyanez a helyzet a mobilszolgáltatók esetében: semmilyen előkészítésbe, megbeszélésbe nem vonták be őket, a netadóról a hírekből értesültek. Minden iparági szereplő kapitálisan elhibázott elképzelésnek tartja a benyújtott javaslatot, amit szerintük teljesen át kell dolgozni ahhoz, hogy legalább a szakmai minimumot elérje.

Állami oldalról a MÁV-ot érintheti a legérzékenyebben az internetadó bevezetése, a vasúttársaság által biztosított ingyenes wifit ugyanis egyre többen használják. A 2014. októberi adatok szerint 770 vasúti kocsi és három budapesti fejpályaudvar mellett már Szegeden, Debrecenben, Zamárdiban és Keszthelyen is térítésmentesen használható a szolgáltatás, a 2013. tavaszi indulás óta pedig már a nyolcmilliót is meghaladta a csatlakozások száma a vonalakon. Az internetadó kapcsán kerestük a MÁV Start Zrt.-t is, hogy megtudjuk: havonta átlagosan mekkora adatforgalom keletkezik az ingyenes biztosított wifinek köszönhetően, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A nemrég kiadott számokból azonban úgy következtetünk, több száz gigabájtos forgalomról lehet szó, ami jelentős terhet róhat majd a társaságra. Merthogy kétségkívül róni fog: ekkora költségnövekedést a szolgáltatók egyszerűen nem tudnak lenyelni.

Az oktatásnak is odacsap a kormány

Az internetadó nemcsak a cégeket vagy az átlag internetezőt érintené érzékenyen, az iskolák is megsínylenék a bevezetését. Egy névvel nem nyilatkozó iskolaigazgató szerint egy megyeszékhelyen található, 800 fős középiskolában naponta átlagosan 8,5 gigabájt letöltést generálnak a diákok, ami 21 munkanappal számolva körülbelül 180 gigabájtot jelent. Ebben még nincs benne a feltöltés által képződött adatforgalom, ráadásul a rendszergazdák által elindított rendszer- és programfrissítések további jelentős adatforgalommal járnak, így a tényleges letöltés nagyjából 200 gigabájt lehet havonta.

„Az iskola szervereiről nézve feltöltésnek számít, ha onnan tölt le otthoni gépére egy tanuló a tanára által készített dokumentumot. Ez tovább növeli a forgalmat, és ezzel együtt a költséget is. A diákok korlátozott sávszélességgel tudják használni az internetet, nem interneteznek egyszerre, hiszen annyi számítógép nem is áll rendelkezésre, hogy ezt megtehessék. Emiatt nem tűnik elsőre kiugrónak a 200 gigabájt, de nem merek belegondolni, mennyi lenne, ha nem lenne korlátozás” – árulta el az iskolavezető.

Munka a Parlamentben
©

Az eredeti elgondoláson, vagyis a 150 Ft/GB tervén az ellenállást látva már puhítottak a politikusok, ugyanakkor a 700 forintos plafon bevezetése is jelentős károkat okozhat a szegmensben. Bár ez az összeg elsőre kevésbé tűnnek bicskanyitogatónak, ha egy átlagos netcsomagot 4000 forintosnak veszünk, akkor ez a magánszemélyeknél még mindig egy lépésben történő 17,5 százalékos pluszpénzt jelent – miközben már eleve a 4000 forinton is többféle adó hatása érezhető.

Az általában drágább üzleti előfizetéseknél pedig 100+ százalékos lehet az adóvonzat. Hogy érzékeltessük az abszurditást: ha egy cégnek 5 ezer forintért adja az internetet a szolgáltató, akkor a befolyt 5 ezer forintból egyrészt befizeti a kötelező adókat, majd a korábbi MTI információk szerint cégek esetében 5000 forintban meghatározott internetadót. Igen, jól értik: az internet-szolgáltatónak nemhogy haszna nem lesz az üzleten, konkrétan 1-2 ezer forintjába kerül majd az, hogy internetet szolgáltathasson. Tehát pénzügyileg jobban jár majd a netszolgáltató, ha egyszerűen megtagadja a szolgáltatást, és inkább csendben malmozik.

Legális videózás helyett rezsinövelés

„Előbb-utóbb mindig a felhasználókra hárul minden ilyen jellegű adó. Akármilyen adminisztratív módon próbálja gátolni a kormány, hogy azt ne hárítsák tovább, ha máshogy nem, akkor a szolgáltatás színvonalának csökkenésben jelentkezik majd az internetadó” – árulta el a hvg.hu-nak Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára.

Az új adónem bevezetése várhatóan azonnal érezteti majd hatását: a mobilinternet-előfizetések száma valószínűleg megtorpan: a módosítás szerinti 700 forinttal számolva négy mobilinternet-előfizetéssel és egy otthoni vezetékessel már havonta 3500 forint plusz kiadása lenne a családnak. Ennek köszönhetően viszont valószínűleg mindenki átgondolja majd az előfizetéseit. Ugyanakkor nem ez az egyetlen dolog, ami miatt kár éri a felhasználókat.

©

A magyarországi piacra készülő szolgáltatók kétszer is meg fogják gondolni, hogy nyissanak-e új piacot hazánkban. Az egyik ilyen áldozat éppen az a Netflix lehet, amely legális filmezős szolgáltatást kínál a nyílt interneten. Az ilyen szolgáltatók például jelentős versenyhátrányba kerülnének a más szolgáltatók által nyújtott IPTV-hálózatokhoz képest. A digitális televíziózás után sem fizetünk külön internetdíjat, pedig ugyanolyan adatforgalmat generál, mint amikor a YouTube-on nézünk meg egy videót, vagy megnyitunk egy weboldalt. „Az új piacra készülő szolgáltatót az üzleti terv készítésekor eltántoríthatja egy ilyen extra adó attól, hogy megjelenjen az adott piacon” – magyarázza Major Gábor.

Az új adónemmel azonban nemcsak a felhasználóknak, a magyar államnak is jelentős aknamunkát jelenthet a bevezetés.

Ennyit a Digitális Magyarországról?

A kormányzati tervek szerint jóval az Európai Unió 2020-as határideje előtt, már 2018-ra teljesítené a vállalást, mely szerint minden háztartásban szélessávú internetnek kell lennie. Az új adó azonban különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt 2014-2020 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás előremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetet is.

A Magyar Telekom hvg.hu-hoz eljuttatott válaszában jelezte: támogatja az iparág piaci szereplőit tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) állásfoglalását, amelyben a szolgáltatók az internetadó bevezetésének visszavonását sürgetik. „A tervezett új adónem bevezetése ellentmond a kormányzat és a hatóság korábban közzétett szándékainak is a Digitális Magyarország fejlesztéseit illetően. Az iparági adóterhek további növelése egyértelműen ellentétes a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internet-fejlesztéssel, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával is.”

És hát szintén ellentétes az e-kormányzat fejlesztésével, a Magyarország startup-nagyhatalom koncepcióval, a kereskedelem online-osításával, tehát nagyjából mindennel, ami az utóbbi években a kormányzati kommunikáció fókuszában volt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Jó előre csalást kiáltottak az önkormányzati választások elé – feleslegesen

Jó előre csalást kiáltottak az önkormányzati választások elé – feleslegesen

Hatalmas a tartalék a költségvetésben, adócsökkentésre, oktatásra vagy egészségügyre is juthat

Hatalmas a tartalék a költségvetésben, adócsökkentésre, oktatásra vagy egészségügyre is juthat

Négy órára leálltak a számítógépes rendszerek az amerikai repülőtereken

Négy órára leálltak a számítógépes rendszerek az amerikai repülőtereken

Halastó ásása közben került elő a magyar katonák tömegsírja

Halastó ásása közben került elő a magyar katonák tömegsírja

Beperelte az Apple-t egy izraeli cég az iPhone-ok kamerája miatt

Beperelte az Apple-t egy izraeli cég az iPhone-ok kamerája miatt

Nem csak egy Rolls-Royce-ban lehet minibár, hanem egy melós platósban is

Nem csak egy Rolls-Royce-ban lehet minibár, hanem egy melós platósban is