A zeneipar 2014. évi közvetlen bevételkiesését 170 millió euróra becsüli az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb elemzése, amely az illegális forrásból származó zenei felvételek felhasználásának káros hatásait vizsgálta 2005 és 2014 között az Európai Unió 19 tagállamában. (Ez lefedi az összes tagállam hangfelvétel készítési és publikálási iparágának 99%-át.) Ebből a veszteségből 57 millió euró a fizikai hanghordozók piacához és 113 millió euró a digitális termékek forgalmához köthető. A zeneipar által elszenvedett veszteség aránya elérte a forgalom 5,2%-át.

A kapcsolódó szektorok és az állam bevételkiesését is figyelembe véve ez az értékesítési veszteség összesen 336 millió euróra tehető. Ez ugyan már a becslésen belül is csak becslés, de az EUIPO szerint a csökkenő kereslet folytán ugyanis a vizsgált európai uniós tagországok mintegy 63 millió euró állami bevételtől estek el, továbbá a munkahelyek száma 2155-tel csökkent.

Magyarországra alig becsülnek kiesést

A jelentés arra is rámutat, hogy az illegális tartalmak felhasználásának növekedésével párhuzamosan jelentősen visszaesett a fizikai hanghordozók, illetve a digitálisan elérhető zenei tartalmak forgalma. A tagországok közül a legnagyobb közvetlen bevételkiesést a saját hangfelvétel-iparában az Egyesült Királyság szenvedte el 48,6 millió euróval, ami a brit zenei piac 5,7%-ának felelt meg. A második helyen Németország, a harmadikon pedig Franciaország foglal helyet 40,4 és 26,4 millió euróval.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közlése szerint Magyarország a lista 16. helyét foglalja el viszonylag alacsony, 282 ezer eurós, azaz 88,5 millió forintos becsült bevételkieséssel. A zenepiac értékesítési veszteségének aránya nálunk az 5,2%-os EU-átlagnál kedvezőbb, a hazai forgalom 3,5%-a, ami a legalacsonyabb a tagállamok között.

EUIPO

Az EUIPO legfrissebb elemzése fizikai hanghordozók és digitális tartalmak szerinti bontásban is megvizsgálta a hazai zeneipart érintő veszteséget: Magyarországon a fizikai hanghordozók esetében 1,9%, a digitális tartalmak esetében 6,4% a zenepiaci értékesítések terén elszenvedett veszteség. Mindkét arány alacsonynak számít a többi tagország mutatóihoz viszonyítva.

A kutatás szerint az illegális zenei tartalmat felhasználók ugyan tisztában vannak a szellemi tulajdon értékével, mégis hajlamosak hozzáállásukat személyes körülményeikkel indokolni: a válaszadók legtöbbször úgy gondolják, hogy ha saját használatra nyúlnak az illegális tartalmakhoz, nem követnek el jogsértést.

Egy ausztrál idegtudós nemrég azt is megfejtette, hogy miközben például egy DVD bolti lopását egyértelműen lopásként értékeljük, miért nem érez bűntudatot az ember, ha ugyanazt a zenét letorrentezi.