A menstruációval eleinte nem tudott mit kezdeni az okosóra. Amikor tavaly nagy csinnadratta mellett megjelent az Apple SmartWatch, 150 egészségügyi adatot volt képes nyilvántartani a hozzá való alkalmazás, a Health Kit. Akár az alvás időtartamát vagy a napi cinkbevitelt is – csak épp a havi vérzésnek nem volt hely. A gúnyos megjegyzések után a bajt hamar orvosolták, és egyébként is, immár okostelefonos alkalmazások tucatjai tölthetők le, amelyek nemcsak menstruációs naptárként szolgálnak, hanem a termékenységgel kapcsolatos rengeteg adatot rendszereznek.
Aki megörül az ingyenes appoknak, annak érdemes elgondolkodnia azon is, vajon miből finanszírozza magát egyik-másik fejlesztőcég. E kényesnek tekintett női dolog jó példa arra, hogy aki nem pénzzel, az az adataival fizet a szolgáltatásért. „Akik teherbe szeretnének esni, igen piacképes réteget jelentenek” – figyelmeztette a londoni Guardian olvasóit Karen Levy amerikai kommunikációkutató professzor, a megfigyelési technikák szakértője. A hirdetők már akkor felfigyelnek ezekre a nőkre, amikor elkezdenek használni egy termékenységi appot, hiszen tudják, hogy hamarosan olyasmiket fog vásárolni, amiket azelőtt nem. Márpedig az appokra nem vonatkozik az orvosi titoktartás. Viszont akad olyan program, a Glow – példálózott részletes riportjában a lap –, amely még arra is választ vár, hogy a felhasználó éppen milyen pozícióban volt, amikor partnere teherbe ejthette. A titoktartás családon belül is számít: ha a nő minden adatot pontosan betáplál, a párja akár utána is nézhet, kivel szexelt rajta kívül.
Éppen az amerikai Glow az egyik olyan cég, amely találékony megoldásokkal igyekszik pénzt keresni, elkerülendő az adatok kiárusításának gyanúját. Két nagy termékenységi klinika pénzéből külön Glow alkalmazást gyártottak ezeknek a kórházaknak. Abból is pénz folyt be, hogy szerződtek egy gyógyszertári lánccal: akik nem akarnak teherbe esni, azokat az emlékeztető üzenetek annak a patikáiba küldik fogamzásgátlóért. Az viszont nonprofit alapon működik, hogy bevezetett egy biztosításszerű konstrukciót: havi 50 dollárt kell befizetni, és ha az app bizonyíthatóan rendszeres használata tíz hónap elteltével sem eredményez terhességet, akkor a közös kalapból részben finanszírozzák a mesterséges megtermékenyítést.
Más üzleti modellt követ a szintén amerikai Kindara. Az alkalmazás ingyenes ugyan, de a hozzá való hőmérőket 129 dollárért árulják. A korszerű technika elsősorban egy régóta ismert módszeren, az alaphőmérséklet mindennapi mérésén alapul. Ez némi odafigyelést igényel, viszont a Kindara hőmérője a Wink okostelefonnal párosítható, így minden reggel jön a figyelmeztetés, és az adatok is megbízhatóan összesítődnek. A nyelv alá helyezendő hőmérő kellemes tapintású, dizájnolt darab.
Nem gazdasági, hanem morális szempontból figyelemre méltó a Kindara tapasztalata, amely szintén azt jelzi, hogy a felhasználók adataiból sok mindenre lehet következtetni. Letöltéskor kérdőívet kell kitölteni, és már nem sokkal az alkalmazás bevezetése után kiderült, hogy az érdeklődő nők háromnegyedét nem a fogamzásgátlás elektronizálása izgatta, hanem ellenkezőleg: a módszer alkalmazásával teherbe akartak esni.
A fogamzásgátlást szolgálják, de némiképp más kategóriába, a telemedicina, a távorvoslás témakörébe tartoznak azok az appok és weboldalak, amelyek antibébi-pirulákhoz segítik a nőket. Az Egyesült Államokban, ahol a terhességek 40 százaléka nem szándékos, és ahol emiatt sok az abortusz, immár legalább hat magáncég vagy civil szervezet közvetít recepteket – foglalta össze nemrég a The New York Times. Interneten tablettát szerezni gyorsabb és olcsóbb – és sok nő számára kevésbé riasztó –, mint személyesen fölkeresni az orvost.
Mivel a videotelefonálás során az orvos fölteszi a szükséges kérdéseket, és ő állítja ki a receptet, az eljárás törvényes, bár a telemedicina szabályai az USA-ban államonként eltérőek. A szolgáltatók mindenesetre óvatosak: legtöbbjük csak olyan korú nőknek küld receptet vagy gyógyszert, akiknél csekély a bonyodalmak kockázata. Kevés a bonyodalom a receptírás körül is: a Planned Parenthood (a nevében a tervezett gyerekvállalásra utaló civil szervezet) alelnöke, Jill Balderson szerint az elektronikus orvosi rendelést a legtöbb nő ebédszünetben, a parkoló autójában ülve intézi.