A jelentés szerint néhány hét alatt 10 centiméteres hamuréteg boríthatná be Tokiót, járhatatlanná téve a 9 milliós nagyváros utcáit és ezzel megbénítva a közlekedést, a szállítást, beleértve a lakosság élelemmel való ellátását. Már fél centiméternyi hamu motorhibákat idézne elő az autókban, és egészségügyi problémákat is okozna, főleg a szemben és a tüdőben. Egy centimétert meghaladó hamuréteg tömeges áramszünetet okozhatna, és eltömíthetené a szennyvíztisztítókat.

A japán kormány azért rendelte meg a jelentést, hogy megtudja, milyen intézkedésekre kellene felkészülnie egy esetleges vulkánkitörés nyomán. A kormány korábban 2500 milliárd jenre (6000 milliárd forint) becsülte az esetleges vulkánkatasztrófa okozta károkat.

MTI / EPA / Majama Kimimasza

"A Fudzsi egy fiatal vulkán, nem lenne meglepő, ha bármikor a közeljövőben működésbe lépne" – jelentette ki Nagao Tosijaszu, a Tokai Egyetem földrengéskutató intézetének igazgatója. A történelmi feljegyzések szerint a Fudzsi legalább 10 nagy kitörést produkált 781 óta. A legutóbbi, 1707-es kitörés óta több mint három évszázad telt el, és az 1960-as évek óta nem mutatja jelét semmiféle vulkáni aktivitásnak. Egy kisebb tűzhányó, az ugyancsak Kjusu szigetén fekvő Io-hegy azonban a múlt hónapban 250 év után tört ki újra.

A csendes-óceáni úgynevezett tűzgyűrűn fekvő Japánban 110 aktív vulkán található, ezek közül 47-et napi 24 órán át tartanak megfigyelés alatt.

A Kuszacu-Sirane vulkán januári kitörésekor egy ember (egy katona) meghalt, tizenöten - gyakolatozó katonák és síelők - megsebesültek. Az elmúlt évszázad legsúlyosabb vulkánkitörése 2014 szeptemberében történt, amikor az Ontake-tűzhányó ébredt fel álmában és oltotta ki 63 ember életét.