A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Nagyjából másfél évvel ezelőtt, 2016. november 30-án 100 ezer embernek ugyanaz volt a feladata: belépni egy számítógépes játékba, majd követni az egyetlen utasítás, vagyis, hogy véletlenszerűen kattintgassanak ott. Ezzel több mint 97 millió bitnek megfelelő adatmennyiséget állítottak elő, ami alapján sikerült bizonyítani, hogy Albert Einstein tévedett.
Az adatmennyiséggel a kutatók kísérletezni kezdtek, amelynek végeredményét nemrég közölték a Nature-ben. Ezek alapján úgy tűnik, a kvantum-összefonódás néven ismert jelenség megcáfolja Einstein elméletét, amely szerint a fénynél semmi sem terjedhet gyorsabban. A kvantum-összefonódás ugyanis a fénysebességnél nagyobb sebességgel közvetíthet információt.
Mi az a kvantum-összefonódás? A kvantum-összefonódás lényege, hogy a kvantumállapotban lévő objektumok közösen alkotnak egy kvantumrendszert. A rendszerben a részecskék összefonódnak, így az egyikkel végzett művelet a másikra is kihatással van. |
Einstein úgy gondolta, hogy létezhetnek olyan rejtett változók, amelyek megmagyarázzák az összefonódást a szuperluminális (vagyis a fénynél nagyobb sebességű) utazás nélkül. A spanyol Institute of Photonic Sciences kutatóintézet szakemberei azonban cáfolták Einstein elképzelését.
Einstein szerint az összefonódás – amit ő csak spooky action at a distance-nek, vagyis kísérteties távolhatásnak nevezett – hatására két részecske hiába van távol egymástól, továbbra is egyként fognak viselkedni, vagyis az egyikre gyakorolt hatás azonnal jelentkezik a másikon is. (Így talán érthető, miért nevezte a jelenséget kísértetiesnek.)
A Gizmodo példájával élve ez ugyanaz a jelenség, mintha egy narancsot és egy almát két különböző uzsonnás dobozba tennénk, és elküldenénk azt a világ két különböző pontjára. Amikor az egyik diák kinyitja a dobozt, és meglátja a narancsot, azonnal tudni fogja, hogy a másik diáknál alma van – függetlenül a távolságtól. Ugyanakkor nem azért van alma a másik dobozban, mert a diák ránézett a narancsra. Einstein szerint azonban egy külső szemlélő – aki tudja, hogy ebben a helyzetben bármi lehetséges – képes lett volna kitalálni, hogy melyik dobozban melyik gyümölcs van.
A szakemberek szerint azonban mindez nem így van: a kvantummechanikai szabályok szerint mindkét dobozban egyidejűleg lesz narancs és alma is, mielőtt a "mérés" megtörténne. A doboz kinyitásával azonban mindkét gyümölcs egy-egy állapotot vesz fel, függetlenül attól, hogy milyen messze vannak egymástól. Az információ azonban nem terjedhet nagyobb sebességgel, mint a fény, így függetlenül attól, hogy mennyit tudunk a gyümölcsökről, soha nem fogjuk tudni kitalálni, hogy melyik van épp a dobozban. Vagyis Einstein elméletével ellentétben nincs semmilyen rejtett változó, így a kvantum-összefonódás miatt a két részecske közti információáramlás gyorsabb lehet a fénynél.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
