A 2016-os amerikai elnökválasztás komoly fordulópontot jelentett a Facebook életében. A közösségi oldal korábban nem vette komolyan az álhírek terjedését a platformon, és a későbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy a választásokra komoly hatást gyakoroltak az orosz propagandisták és álhírgyárosok. Emiatt Zuckerbergék megfogadták, komoly lépéseket tesznek a dezinformálás visszaszorítására. Mindennek pedig ha lassan is, de biztosan kezd látszani a hatása.

Ennek jegyében készítették el a The Hunt for False News (magyarul nagyjából: Vadászat az álhírekre) című "sorozatot", amelyben konkrét példákon keresztül mutatják be a platformon terjedő álhíreket. Az utóbbi időben nagyott futott többek között a cikk, hogy

100 ezer dollárt fizet a NASA, hogy 60 napig feküdjön az ágyában (álhír)

az a videó, amelyben

Egy szaúdi férfi aron köpte egy londoni kórház recepciósát, majd a személyzetet is megtámadta (a videó régi és az eset Kuvaitban történt)

valamint egy fotót, amelyet úgy prezentáltak, mintha

egy támadó leszúrta volna az egyik jelöltet a brazil elnökválasztáson.

A Facebook tényeket ellenörző partnereinek (külsős szervezeteknek) sikerült elkapniuk a gyorsan terjedő álhírek jelentős részét, így azokat hamar eltűntek a platformról. A "hamar" azonban viszonylagos: a NASA-ról szóló álhírt példál milliók látták, mielőtt törölték. Antonia Woodford, a Facebook termékmenedzsere szerint bár még mindig vannak hiányosságok, és az álhírgyárosok is fejlődnek, a Facebook nagyot lépett előre az ellenük folytatott küzdelemben.

Facebook

A jelek szerint pedig nemcsak Woodford van ezen az állásponton, két egyetemi tanulmány szerint is hatásos a Facebook álhírek ellen folytatott hadjárata. A New Yorki Egyetem, valamint a Stanford kutatói szerint 2016 óta érezhetően csökkentek az álhírek az oldalon. A szakemberek 570 olyan oldalt vizsgáltak meg, 2015 januárja és 2018 júliusa között, amelyek ontották magukból az álhíreket. A vizsgálat kiderítette: 2015-től a 2016-os elnökválasztás utáni néhány hónapig a Facebookon és a Twitteren is jelentősen növekedtek az álhírekkel kapcsolatos interakciók, majd a Facebook esetében azóta meredeken csökken: a felére esett vissza. Igaz, ez havonta még így is mintegy 70 millió interakciót jelent. A Twitternél viszont azóta is növekszik az álhírek elérése.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy sokszor nehéz elndöteni, hogy valóban álhírrel van-e dolguk a moderátoroknak, vagy egy szatíra, paródia került eléjük. Magyarországon például egész biztosan nehéz dolguk lenne, ha különbséget kellene tenniük a Hírcsárda vagy az Origo egyes anyagai között.

Egy korábban elkapott álhír a Facebookon.

Facebook

Ennek ellenére van, ahol már jelentős javulást tapasztalni. A francia Les Décodeurs című lapra hivatkozva az Engadget azt írja, Franciaországban a 2015 januárja és 2018 júliusa között 50 százalékkal csökkent az álhírek elérése.

Vannak azonban komoly problémák is. Ilyen például az, hogy nincs elég külsős tényellenőrző, akik lépést tudnának tartani az álhírek terjesztőivel – írja a Mashable. Jó példát hozott erre nemrég a The Wall Street Journal: a Factcheck.org-nál nyolc főállású ember dolgozik, közülük ketten csak a Facebookkal foglalkoznak. Azonban naponta átlagosan kevesebb mint egy Facebook-bejegyzést távolítanak el az oldalról, és ezzel így van a többi szervezet is. Ugyanakkor sem konkrét iránymutatás, sem minimális "kvóta" nem érkezett a Facebooktól.

A létszám már önmagában magyarázat arra, miért láthatják milliók a hamis híreket, mielőtt azokat eltávolítanák a platformról, ugyanakkor ez felvet egy másik, igen érdekes kérdést: vajon közülök hányan látják, hogy a hír, amit olvastak, hamis volt és letörölte a Facebook?

Fazekas István

A Facebook azt mondja, a törlés után értesít mindenkit arról, hogy álhírrel volt dolguk, de ezt egyrészt lehet, hogy nem is nézik meg a felhasználók, másrészt lehet, hogy sokan nem osztották meg ugyan, de találkoztak az álhírrel.

Ráadásul vannak olyan országok, ahol különösen sok az álhír, miközben a Facebook hatása is óriási. A The New York Times szerint például a tényellenőrzőknek szinte lehetetlen feladattal kell szembenézniük a Fülöp-szigeteken. Brazíliában pedig a WhatsAppot használják az álhírek elleni küzdelemre – egyelőre nem túl nagy sikerrel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.