Lakossági konzultációt indított a Bank of England annak eldöntésére, hogy kinek a portréja díszítse az új 50 fontost. Mark Carney, a brit jegybank kormányzója a londoni tudománytörténeti múzeumban hirdette meg a programot, tekintettel arra, hogy az újjászülető bankó a tervek szerint valamely tudományos híresség portréját viseli majd.
A Bank of England által kidolgozott feltételrendszer előírja, hogy valóságos személyről lehet csak szó, tehát nem szerepelhet az új ötvenesen például kitalált regényalak, és nem választható élő személy. Ez utóbbi olyan általános szabály a brit készpénzállomány tervezésében, amely alól az egyetlen kivétel II. Erzsébet királynő, hiszen a brit fontbankók mindegyik címletének egyik oldalán az ő portréja látható.
A megszabott kritériumok szerint fontos az is, hogy olyan tudományos híresség kerüljön az új 50 fontos másik oldalára, aki nem volt megosztó személyiség, tevékenysége gondolatformáló, innovatív, kiemelkedő volt, és az Egyesült Királyság alapértékeit tükrözte. A Bank of England pályázati kiírása szerint mindezek figyelembevételével bárki jelölhető a tudomány bármely területéről, beleértve a csillagászatot, a biológiát, a biotechnológiát, a kémiát, a mérnöki tudományokat, a matematikát, a fizikát, az orvosi kutatást, a technológiai kutatási területeket vagy éppen a zoológiát. A nevezéseket ezen az oldalon várják.
Komoly esélyesként tartják számon a világ (egyik) legokosabb embereként emlegetett, idén tavasszal meghalt Stephen Hawkingot, aki a brit területeken túl is, világszerte ismert és népszerű. Szintén esélyes Ada Lovelace angol matematikus, aki a világ első programozója volt.
Az 50 fontos a legmagasabb címletű brit bankjegy, de a hétköznapi bankjegyforgalomban igen ritkán lehet vele találkozni, a készpénzfizetések nagyon nagy része az 5, a 10 és a 20 fontos bankókkal történik.
A Bank of England két éve indította el a brit készpénzállomány teljes megújítását, és már forgalomban vannak az új öt- és tízfontos bankjegyek. (Az ötfontoson Sir Winston Churchill néhai miniszterelnök, az új tízesen a ma is világszerte rendkívül népszerű, 1817-ben elhunyt angol írónő, Jane Austen portréja látható.) A megújítási folyamat azonban nem indult teljesen zökkenőmentesen. A program első lépéseként forgalomba hozott új ötfontosról – az első műanyag brit bankjegyről – kiderült ugyanis, hogy nyomokban marhafaggyút tartalmaz. Ez hatalmas felzúdulást keltett a vegetáriánus és vegán életmódot folytatók, valamint a marhahús-feldolgozásból származó termékeket hagyományosan elvető indiai közösségek körében, és petíció is indult az ötfontos gyártási technológiájának megváltoztatására.
A Bank of England mindazonáltal a tiltakozások ellenére sem vonta ki a forgalomból az új ötfontos bankót, sőt az új tízfontos alapanyaga is pontosan megegyezik az új ötfontoséval.
Az új, ugyancsak polimer alapanyagú 20 fontos 2020-ban kerül forgalomba, J. M. W. Turner XVIII-XIX. századi angol festőművész önarcképével.
A Bank of England jövőre dönt arról, hogy kinek a portréja szerepeljen az új ötvenesen, amelyből 330 milliót nyomtatnak majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
