A Facebook moderálási szokásai miatt gyakran olyan dolgokat is cenzúráz, amit igazából nem kellene. Most több mint 70 civil szervezet kéri Zuckerberget, térjenek át egy más megoldásra.
Régóta napirenden lévő kérdés, hogy miként is dolgoznak a Facebook moderátorai. Ennek oka, hogy a közösségi oldal kapcsán időről időre felmerül, tévesen töröl olyan tartalmakat, ami a saját értelmezése szerint nem felel meg a felhasználási feltételeknek, a valóságban azonban csupán kulturális értelmezésbeli különbségről van szó. A Facebook ezért a nyár közepén hosszasan taglalta, miként dolgoznak a moderátorok, hogy megértsük, mit miért törölnek a platformról. A jogvédő szervezetek azonban azt szeretnék elérni, hogy a kevésbé konzisztens törlési szokások helyett egy másfajta moderálási elvet kövessen az oldal.
Emiatt az Electronic Frontier Foundation, a Human Rights Watch és további 70 jogvédő szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amit az emberi jogok védelmében küldtek felhívásként Mark Zuckerbergnek. A szervezetek azt szeretnék elérni, hogy "tisztességes eljárás" keretében döntsenek a moderátorok arról, melyik tartalom megy, és melyik maradhat. Mint írják, a világ különböző részein dolgozó civil szervezetek azt kifogásolják, hogy a Facebook közösségi irányelvei torzítanak, és a nyelvi és kulturális különbségek meg nem értése miatt kettős mércét alkalmaznak.
A nyílt levél aláírói egy konkrét kéréssel is előálltak. Azt szeretnék, ha Zuckerbergék elfogadnák az úgynevezett Santa Clara-elveket, amit az elmúlt években akadémikusok és nonprofit szervezetek dolgoztak ki. A Santa Clara-elvek világos útmutatást adnának arra vonatkozóan, hogy milyen bejegyzések és/vagy profilok sérthetik a Facebook közösségi irányelveit, tartalmaz egy fellebbezési rendszert, ami a moderátorok számára elérhető, valamint arra kötelezné őket, hogy rendszeres időközönként számoljanak be róla, mennyi és milyen tartalmat vettek le az oldalról. Mindezzel a felhasználókat is arra ösztönöznék, hogy betartsák a közösségi irányelveket.
A Facebook korábban már létrehozott egy "reklamációs felületet", amelyen keresztül a szexuális tartalom, a meztelenség, a gyűlöletbeszéd vagy az erőszakos cselekmények miatt levett tartalmak kapcsán fellebbezhetnek (24 órán belül) a tartalmat megosztók. Erre azért is volt szükség, mert a Facebook algoritmusa olyan bejegyzéseket is cenzúrázott, mint például a világ leghíresebb fotója. Ezt a rendszert az ígéret szerint a jövőben kibővítenék, ami a nyílt levelet intéző szervezetek szerint dicséretes, de nem elegendő lépés. A felhasználóknak ugyanis továbbra sincs lehetőségük megismerni, pontosan miért vették le az adott tartalmat a moderátorok.
A Facebooknak egyébként van átláthatósági jelentése a moderációról, az azonban nem tartalmazza azt, hogy a fellebbezés után mennyi tartalmat állítottak vissza. Zuckerbergék a The Verge-nek küldött közleményben jelezték: épp a transzparencia miatt kezdték el közzétenni a fent említett jelentést, és a jövőben további fejlesztéseket terveznek az átlátható működés érdekében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Befogadóotthonban kezdte „intézetis” életét annak a gyermekvédelmis férfinak az élettársa, akit azért tartóztattak le, mert a gyanú szerint prostitúcióra kényszerített több lányt is, akiket a munkája során ismert meg. Az ugyancsak őrizetbe vett nő volt nevelőjével, Laluska Erzsébettel beszélgettünk.
Itt a lista, melyik banknak hova kell automatát telepíteni
Ráadásul az elmúlt évekkel ellentétben a környező országokban is sokkal jobban érdekelte az embereket, hogy mi történik Magyarországon a Pride-dal.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Az X-Faktorban befutott Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
Sok tanár éppen egyetlen ponttal csúszott le a kiemelkedő kategóriába sorolásról.
