Az ma már köztudott, hogy az ember hétköznapi teljesítményét nagyban befolyásolja az, hogy milyen típusú embercsoportba tartozik. A pacsirták – vagyis a korán kelők – a legtöbbször a reggeli, délelőtti órákban a legaktívabbak, és ahogy halad előre a nap, úgy lesznek egyre kevésbé produktívak. A bagoly típusú emberek ezzel szemben jóval később kelnek (már, ha megtehetik), és a legjobb teljesítményt délután, illetve este tudják nyújtani.

Az egyes típusok előnnyen és hátránnyal is járhatnak: a bagoly típusú emberek sokkal később fáradnak el és fekszenek le aludni, mint a "pacsirták", míg utóbbiak sokkal jobban tudnak alkalmazkodni a hétköznapi élet menetéhez – főleg, ha olyan munkahelyük van, ahol reggel 8-kor már bent kell lenniük. De gyakran hallani a dolog egészségügyi kockázatáról is: a korán kelőknél alacsonyabb bizonyos betegségek, például a rák kialakulásának kockázata. Egy friss tanulmány azonban más szemszögből közelítette meg a kérdést..

SXC

A brit Nemzeti Rákkutató Intézet szakemberei nemrég tették közzé legfrisseb kutatási eredményüket, amely szerint összefüggés lehet a korán kelés, valamint a mellrák kialakulásának kockázata között. Mindez azt jelenti, hogy aki időben lefekszik aludni és korán kel, csökkentheti a mellrák kialakulásának kockázatát – gondolhatnánk. Csakhogy a helyzet nem egészen így van.

Az ArsTechnika beszámolója szerint a kutatásban az alvás ideje mellett még jó néhány tényezőt figyelembe vettek. Éppen ezért hangsúlyozzák, hogy bár valóban találtak összefüggést az alvás és az emlőkrák között, mégsem lehet a dolgot ennyire leegyszerűsíteni. Vagyis önmagában az, hogy mikor kelünk és mikor fekszünk le, még nem fogja 100 százalékban megelőzni a betegség kialakulását.

A kutatást vezető Rebecca Richmond csapata mintegy 400 ezer nőtől gyűjtöttek be genetikai adatokat, kérdezték ki őket egy kérdőív segítségével, valamint számos statisztikai elemzést végeztek el az alvás és a rákos megbetegedés összefüggésében. A teszteknek csupán egy része szólt tehát arról, hogy ki milyen típusú embernek tartja magát, mennyit alszanak naponta és álmatlanságban szenvednek-e. Emellett a genetikai adatokat elemzése során is a kronotípusra – vagyis arra, hogy valaki korán kelő vagy sokáig ébren levő –, valamint az alvás hosszára és az álmatlanságra is fókuszáltak.

AFP

Ezek együttesen mutatták azt, hogy a pacsirta típusú emberek esetében kisebb lehet a mellrák kialakulásának kockázata. Míg az ő esetükben 100-ból csupán 1 embernél alakult ki a betegség, a bagoly típusúaknál 100-ból kettőnél. Emellett ugyanakkor találtak összefüggést az alvás hosszúsága és a betegség között (minél többet alszik valaki, annál nagyobb a rizikófaktor), de ez még az előző eredménynél is kevésbé szignifikáns eredményt hozott.

George Davey Smith, a publikáció társszezője szerint az, hogy az alvás befolyásolja-e a mellrák kialakulásának kockázatát, génfüggő dolog. Szerinte a kulcs ehhez a Mendel-féle véletlenszerűség, ami lényegében annyit tesz: egy adott gén különböző variációi különböző módon hatnak az emberre. Például egy dohányos, aki egy adott gén egyik változatát hordozza, kevesebbet füstölhet, mint az, akiben a gén másfajta változata van jelen.

Mindez azt is jelenti, hogy maga a gén nem befolyásolja közvetlenül az élethosszunkat, az ahhoz tartozó "viselkedés" viszont már sokkal inkább.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.