Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
A jótékonysági szervezetként bejegyzett, már évek óta működő Full Fact nevű csoport ellenőrzi a posztokat, linkeket és videókat, s megjelöli azokat, amelyeket hamisnak tart. A jelöléstől függetlenül a hamisnak talált anyagok megoszthatóak, és kommentelhetőek maradnak. Viszont a Facebook hírmegosztási algoritmusai olyanok, hogy az álhírként megjelölt tartalmak az átlagosnál kevesebb felhasználóhoz jutnak el.
Az USA-ban már működik a Facebook tényellenőrző szolgáltatása, s ott egyelőre vegyesek a reakciók. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csökkent a hamis posztok száma, ám sokat bírálják a Facebookot, amely nem hajlandó fizetni az ellenőröknek: a felhasználók jelzik, mely bejegyzést találják hamisnak, s azt más felhasználók még tovább ellenőrzik.
A tényellenőrzést azért is bírálják, mert az álhírek sokszor jóval gyorsabban terjednek, mint ahogy az ellenőrök dolgoznak. Arra utaló jelek is vannak, hogy néhány esetben az álhírnek minősített posztok népszerűbbek, mint az átlagosak: sok felhasználó a megjelölést úgy értékeli, hogy az az ellenőrzés elfogultságát jelenti.
„Nincs varázspirula a hamis hírek megfékezésére, de ez egy fontos lépés a jó irányba” – mondta a Full Fact igazgatója, Will Moy.
