A krasznojarszki Szövetségi Kutatóközpont és az amerikai nemzeti világűr kutatóintézet (NIA) szakemberei jelenlegi és várható klímaforgatókönyveket használva vizsgálták meg az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, hogy miként változik meg az időjárás Oroszország ázsiai térségében és az milyen lehetőséget teremthet ember lakta települések számára a 21. században.

Oroszország 13 millió négyzetkilométeres ázsiai térsége, amely az Uraltól a Csendes-óceánig húzódik, az ország területének 77 százalékát adja. Lakossága azonban csupán az ország lakosságának 27 százalékát teszi ki, leginkább a délen elterülő sztyeppék mentén, ahol bőven termő talaj és kedvező időjárás van.

"Az emberek korábbi migrációi kapcsolatban vannak a klímaváltozással. Ahogyan a civilizációk létrehoztak olyan technológiákat, amelyek lehetővé tették alkalmazkodásukat, az emberek egyre kevésbé függenek a környezettől, különösen az időjárástól. Meg akartuk tudni, hogy a klíma jövőbeni változása által a kevésbé lakható ázsiai területek lakhatóbbá válnak-e az emberek számára" – idézte Jelena Parfenovát, a tanulmány vezető szerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.

AFP / Aleksey Nikolskyi

Tanulmányához a kutatócsoport felhasználta 20 általános körforgási modell kombinációját és két szén-dioxid reprezentatív koncentrációs nyomvonal (RCP) forgatókönyvet, utóbbiak feladata elsősorban a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációváltozásának időbeli leírása. Az egyik forgatókönyv egy enyhébb, a másik egy jóval szélsőségesebb klímaváltozást feltételezett. Azt találták, hogy utóbbi esetében 2080-ra Oroszország ázsiai részén jóval enyhébb lesz az éghajlat, kisebb térségeket fog borítani a permafroszt (örökfagy), amely jelenleg a térség 65 százalékát uralja, ám 2080-ra ez 40 százalékra csökkenhet.

Az enyhébb klímaváltozási forgatókönyv esetében is 15 százalékkal javulna a tájhasznosítás lehetősége az emberi élet fenntarthatósága szempontjából, ami azt jelenti, hogy ötszörösére nőne a terület termőképessége. "Oroszország ázsiai térsége jelenleg igen hideg. Egy jövőbeni melegebb időjárásban az élelmiszerbiztonság valószínűleg jóval kedvezőbb lesz az emberek számára" – mondta Parfenova. "Ám a földek megfelelő fejlesztése a hatóságok gazdasági, társadalmi politikájától függ. A fejlett infrastruktúrájú és jó mezőgazdasági potenciállal bíró földekre fognak először betelepedni az emberek".

A bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) elnöke szerint drasztikusan csökkenhet a Föld biológiai sokfélesége, ami ugyanolyan fenyegetést jelent az emberiségre nézve, mint a globális felmelegedés. A Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég kiadott jelentése szerint egyre messzebb kerülünk a párizsi klímacéltól, 2018-ban ugyanis ismét durván nőtt a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége. Aztán a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) állt elő egy jelentéssel, és sajnos annak alapján sem számíthatunk semmi jóra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.