Bár konkrét bizonyítéka senkinek nem volt, több jel is utalt rá, hogy a Facebook mást is szeretne megtudni felhasználóiról, mint a születési dátumuk vagy keresztnevük. A legkonkrétabb és egyben legijesztőbb jel tavaly nyáron került elő: egy olyan szabadalom bukkant fel, amely a felhasználók utáni mikrofonos hallgatózást tette volna lehetővé, igaz, nem a beszélgetéseket, hanem a háttérben megjelenő (tévés) reklámokat elemezték volna vele.

A szabadalmat firtató válaszában a Facebook meglepetésre elhatárolódott saját ötletétől, és azzal védekezett, hogy a technikát valójában nem akarta megvalósítani. Ez a rajta végzett munka miatt azonban több mint furcsa, hiszen minek ölne időt és energiát valami megtervezésébe, amit elmondása szerint nem is akar megcsinálni?

De más is ügy borzolta a kedélyeket. Ez volt az az ominózus fotó, amit Mark Zuckerberg alapító osztott meg, és amelyen nem csak ő, laptopja egy része is látható. A kép érdekességét a MacBook eltakart kamerája és leragasztott mikrofonja jelentette, ami miatt rögtön találgatások kezdődtek, és sokan vártak tőle választ, mégis mire föl ilyen gyanakvó és óvatos.

Érdemi válasz – ahogy a legtöbb kínos esetben – most sem érkezett, de a Facebooktól amúgy sem volt soha idegen a mellébeszélés. A Cambridge Analytica miatti adatgyűjtési botrány után derült rá fény, hogy a vállalat felsővezetése törölgeti az újságíróknak elküldött üzeneteket, ez alól pedig Mark Zuckerberg sem kivétel. Az ügy azért is volt kínos, mert előtte egész oldalas újsághirdetésekben igyekeztek meggyőzni felhasználóikat, hogy a velük való, bizalomra kapcsolat mindennél fontosabb. (A bocsánatkérés az eltűnt üzenetek miatt természetesen gyorsan hiteltelenné vált.)

A mellébeszélés mellett legalább ekkora problémát jelentett a teljes őszinteség hiánya. 2016-ban a Dél-floridai Egyetem professzora Kelli Burns azzal gyanúsította meg a Facebookot, hogy az oldal titokban lehallgatja használóit, habár a szakember állításait már nem tudta bizonyítani. Az elmélet, amely szerint az oldal a telefon mikrofonját használva bele-belehallgat a beszélgetésekbe, nem új, ám addig a Facebook nem is reagált azokra.

A 2016-os ügy viszont arra késztette őket, hogy megszólaljanak. Zuckerbergék akkor azt közölték, hogy az állítás nem igaz, a telefon mikrofonjához csak akkor férnek hozzá, ha arra külön engedélyt kapnak a felhasználótól. Ilyen például, ha videót készítünk a telefonnal, hangüzenetet küldünk a másiknak.

Az esetleges hallgatózás a Facebook-vezér tavaly áprilisi szenátusi meghallgatásán is feljött. Az ezzel kapcsolatos kérdésre Zuckerberg határozott nemmel válaszolt, majd a szenátorokhoz fordulva egy régóta keringő összeesküvés-elméletnek nevezte a dolgot. Aztán most kedden kiderült,

ez azért nem teljesen igaz.

A Facebook nem csak lehallgathatott bizonyos beszélgetéseket a Bloomberg szerint, de ezekről leiratot is készített, az oldal pedig alvállalkozók százainak fizetett azért, hogy a szövegek pontosságát ellenőrizzék, amihez meg kellett hallgatniuk a felvételeket, amelyeket a vállalat anonimizált.

A Facebook azzal védekezett, hogy a hallgatózáshoz a felhasználók beleegyezésére is szükség volt, így Zuckerbergék értelmezése szerint mindez tulajdonképpen engedélyezett körülmények között zajlott. A történethez azonban hozzátartozik, hogy a Bloomberg által megszólaltatott munkatársak soha nem tartották etikusnak, amit tesznek, már csak azért sem, mert a Facebook nem kötötte az orrukra, hogy mihez kezd a hanganyagokkal.

Ha az eset után inkább végérvényesen törölné magát a szolgáltatásból, itt talál hozzá közérthető segítséget. Jól gondolja meg, hogy maradni szeretne-e, a New York-i és a Stanford Egyetem ugyanis azt mondja, hogy már egy hónap Facebook nélküli élet is boldogabbá teszi az embert.

Ha máskor is tudni szeretne facebookos dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.