Az Észak-Karolinai Egyetem kutatói több mint 400 ezer műholdképet elemeztek az 1984 és 2018 közötti időszakból, és ezekből alkottak a széles vízfolyamok jövőjére vonatkozó modelleket. Lineáris összefüggést találtak a felszíni levegő hőmérséklete és a folyók jégpáncélja között, és arra jutottak, hogy egy viszonylag mérsékelt klímaváltozás mellett a folyók jégtakarója az északi féltekén a 2009-2029 közötti időszakhoz képest 2080-2100-ra 2,4 százalékponttal fog csökkenni március hónapban. Augusztusban a csökkenés mértéke 0,2 százalékponttal kevesebb.

A változásban szinte kizárólag az északi félteke folyói érintettek.

Mivel a befagyott folyókat télen gyakran használják szállítóútvonalként a távoli területek ellátására, a jégtakaró visszahúzódása hatással lehet a hideg régiók életére – emelték ki a szakértők a Nature című tudományos folyóiratban. Negatívan befolyásolhatja az ökoszisztémákat, ha elmaradnak a tavaszi áradások, amelyek a jég olvadásával alakulnak ki. Ráadásul az időnként 87 ezer négyzetkilométert is elérő kiterjedésű jégtakaró valószínűleg nagy mennyiségű üvegházhatású gázt tart vissza attól, hogy a légkörbe jusson.

Az elmúlt három évtizedben globálisan átlagos 2,5 százalékponttal csökkent a jéggel fedett folyófelszínek aránya – írták a kutatók. A leginkább érintett területek Tibet, Kelet-Európa és Alaszka felföldjei.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.