"Elképesztő felfedezés": az északi fény új formájára talált rá egy finn amatőr meteorológus
Az északi fény új formáját fedezte fel egy finn amatőr meteorológus: a dűnéket.
MTI
Az északi fény új formáját elsőként 2018-ban észlelte felvételein egy hobbikutató, aki a Helsinki Egyetemhez tartozó Finn Meteorológiai Intézettel dolgozott együtt. A zöld színű jelenségnek a dűne nevet adták, mivel emlékeztet a tengerpartokon kialakuló homokdombokra. Később a jelenség többszöri előfordulását rögzítették megfigyelőkamerákkal is.
Az intézet szerint a dűnék valószínűleg nagyjából száz kilométeres magasságban lévő oxigénatomok hullámai, melyeken megcsillan egy a Napból érkező részecsekeáramlat. Születésüket egy új tanulmányban egy "hullámcsatornára" vezetik vissza, mely az atmoszféra mezoszféra és a mezopauza nevű rétegei környékén alakult ki.
Jani Närhi
A kutatás szerint az északi fény új formája lehetővé teszi, hogy új módon vizsgálják a légkör alsó részének jellemzőit.
Minna Palmroth, a Helsinki Egyetem professzora "elképesztő felfedezésnek" nevezte a dűnék kutatásának eredményeit, hiszen a dűnék az ionoszféra és a felette lévő mezoszféra közötti kölcsönhatás eddig meg nem figyelt mechanizmusát képviselik. A szakértő kiemelte: a Föld felett 80-120 kilométer távolságban lévő régió "a Föld legkevésbé vizsgált területe", mivel hatalmas kihívást jelent a mérőműszerek számára.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.