Egyes szakértők attól tartanak, hogy hiába fejlesztenek ki egy védőoltást, nem biztos, hogy hatásos lesz a mutálódott vírustörzsek ellen.
Az új koronavírus ellen ugyan még nincs ellenanyag, a világ ennél jobban még sosem volt felkészülve arra, hogy egy-egy újonnan előbukkanó vírus ellen vakcinát gyártson – írja cikkében a brit TheTelegraph.
A vakcinafejlesztés egyik fontos szempontja lehet, hogy a kórokozó már most is kétféle mutációban terjed: van egy enyhébb lefolyású és egy gyorsan terjedő, agresszívebb változata, amely a megbetegedések 70 százalékát okozza. Egy Amerikában diagnosztizált koronavírus-fertőzött szervezetében mindkettőt kimutatták. A The Telegraph szerint a brit egészségügyi szakértők attól tartanak, hogy Nagy-Britanniát több hullámban támadja majd meg a vírus, és az egyes vakcinák nem lesznek hatásosak a mutálódott vírustörzsek ellen.
Mindenesetre az, hogy a kínai kutatók gyorsan feltárták a vírus genetikai térképét, igazi jótétemény volt azoknak a kutatóknak, akik az idővel versenyt futva próbálják kifejleszteni az ellenszert – írja a lap, amely úgy tudja, hogy a vakcinákat áprilisban kezdik el embereken tesztelni. A világ több laboratóriuma egymással verseng, hogy elsőként állítsa elő az ellenanyagot, és több labornak már van prototípusa, amit egyelőre állatokon tesztelnek, abban bízva, hogy a jövő hónapban az emberi tesztek is elkezdődhetnek.
A lap megemlíti, hogy Robin Shattock, a londoni Imperial College infektológiai osztályának professzora és a csapata már 14 nappal a vírus DNS-térképének közzététele után kidolgozott egy vakcinatípust, amelyet most állatokon tesztelnek, és ha pénzt is szereznek rá, akkor a nyáron már a klinikai vizsgálatokat végezhetnek vele. A brit kutatók a hagyományos, antitestet létrehozó módszer helyett injekcióval új genetikai kódot juttatnak az izomba, arra utasítva ezzel, hogy olyan fehérjeréteget hozzon létre a koronavírus felületén, amely védekező immunreakciót vált ki.
Shattock azt mondta, általában öt évbe is telhet egy vakcina kifejlesztése, de nekik megvan a technológiájuk ahhoz, hogy korábban nem látott sebességgel fejlesszék ki a magukét.
A The Telegraph cikke említést tesz arról a szervezetről is, amely a koronavírus-vakcina finanszírozását végzi. A Cepi feladata az, hogy a járványok ellenszerén dolgozók kutatóknak pénzt biztosítson. A Cepi már bejelentette, hogy május végéig tesztelésre kész lesz a kórokozó elleni vakcinájuk, ami persze elsőként még csak állatokon végzett teszteket jelent, amelyeket aztán emberi tesztek követnek.
A lap megkérdezte a leedsi orvosi kutatóintézet részéről Stephen Griffint arról, hogy mihez kezdenek majd a mutálódott vírussal, de ő azt mondta, a vírusvariációk meglehetően korlátozott számúak, és nem jelenthetnek legyőzhetetlen akadályt. Persze a kutatóknak tesztelniük kell majd a vakcinájukat, hogy a mutációk ellen is hatásosak-e.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
