Balogh Csaba
Balogh Csaba
Tetszett a cikk?

Az országosan növekvő adatforgalmi terhelés nem csak a szolgáltatókat állítja új kihívások elé. Hiába van a beérkező kapcsolattal minden rendben, ha otthonunkban nem készülünk fel a változó felhasználói szokásokra. Jövünk néhány praktikus tanáccsal.

Koronavírus-járvány
Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Egyáltalán: mi az "új" normális? Utazunk? Nyaralunk? Bulizunk? Megyünk színházba és koncertre? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk negyedik, ötödik vagy sokadik hullámtól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

A lehető legrosszabbkor, kedd délben jelentkezett egy súlyos technikai probléma a brit mobilhálózatokon. A BBC jelentése szerint a vélhetően az O2 nevű szolgáltató rendszerében jelentkezett hiba mind a négy nagy operátor ügyfeleinek délutáni telefonálgatásába bezavart. Az első helyzetértékelések során úgy tűnik, a gond nem köthető a koronavírus-járvány miatt megnövekedett hálózati terheléshez, de végeredményben mégis érinti azt: a briteknél éppen akkor vált körülményessé a kommunikáció, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, hiszen minden korábbinál többen dolgoznak és tanulnak otthonról.

Hogy a távmunka és távoktatás, illetve a fokozott híréhség mennyivel növeli a telekommunikációs hálózatok forgalmát, azt a hazai példa is mutatja. A Telekom sajtóosztályán kérdésünkre azt mondták: a hanghívások és a mobilinternet terén is kiugró növekedést figyeltek meg. Hétfőn az adatforgalom 20-30 százalékkal magasabb volt az egy héttel korábbinál, a hanghívások esetében pedig 30-35 százalékos bővülést tapasztaltak. Mivel azonban a járvány körüli híreket már múlt héten is fokozott érdeklődés követte, ezért érdemesebb kéthetes összehasonlításban vizsgálni a változást: így a hálózati forgalom bővülésének mértéke már az 50 százalékot is elérte a Telekomnál.

Hogy mennyi növekedés van még a pakliban, illetve mekkorát bírnak még el a hazai hálózatok, az egyelőre kérdés. Az biztos, hogy a Telekomnál, a Telenornál és a Vodafone-nál is megerősítették feltételezésünket, miszerint a jelenlegi helyzet kezelésére alkalmas a hálózat, de készen állnak a kapacitások bővítésére is.

©

A Telekom sajtóosztályán úgy fogalmaztak, “elő vannak készítve olyan védelmi intézkedési tervek, amelyekkel be tudunk avatkozni és amelyekkel a szolgáltatások hálózati szintű biztonságos működtetése továbbra is fenntartható”. Hozzátették azt is, hogy ezzel együtt a hálózati erőforrásaik természetesen nem végtelenek. Hasonló választ kaptunk a Telenortól is, ahol úgy fogalmaztak: a megváltozott felhasználói szokások következtében elképzelhető, hogy az ügyfelek helyenként és időszakosan a szolgáltatás minőségének romlását tapasztalhatják. Ugyanerre figyelmeztetett kedden délután a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) is.

Nem túl meglepő módon a többletterhelés elsősorban munkaidőben jelenik meg – tudtuk meg a Telenortól. A pluszt önmagában nem feltétlenül az okozza, hogy a munkavállalók távolról kapcsolódnak a vállalati szerverekre, hiszen ma már nagyon sok cég dolgozik online rendszerekkel, így netet akkor is használnak az alkalmazottak, amikor a cégnél ülnek. Inkább az jelenti a nehézséget, hogy személyes jelenlét híján megnövekedett a – szöveges adatok forgalmánál hatványozottan több forgalmat generáló – videohívások és videós konferenciabeszélgetések száma. Ha mindezt az egyre több közepes vállalat által is használt virtuális magánhálózatokon (VPN) át teszik a munkavállalók, akkor nemcsak maga a telekommunikációs hálózat terhelődhet túl, hanem a vállalat saját rendszere is bizonyulhat szűk keresztmetszetnek. A Telekomtól megtudtuk, a T-Systemshez tartozó üzleti ügyfelektől a kialakult helyzet miatt folyamatosan érkeznek kivételes hálózatbővítési- és távmunka-kiépítési igények.

©

Hasonló multimédiás változás figyelhető meg az oktatásban is: egy szegedi gimnáziumban például már múlt héten is volt rá példa, hogy a külföldi útja miatt önkéntes karanténba vonult pedagógus Skype-on tartotta meg diákjainak az órát. Hétfőtől kizárólag digitális formában történhet általános és középiskolai tanítás. Az iskolák és tanárok többsége egyelőre a megfelelő módszerek és platformok rögtönzött kiválasztásával van elfoglalva, így az oktatás által generált többletterhelés java még csak ezután jelentkezik majd. Az egyetemek többségén erre a hétre hozták előre az áprilisra tervezett tavaszi szünetet, így a sok tízezer egyetemista és oktatói még csak jövő héten jelennek meg ilyen formában tömegével a hálózatokon.

[Mi kell a távmunkához? Öt dolog, amit feltétlenül gondoljon át, mielőtt belevág]

Ha az internetszolgáltatók hálózataikban helyt is állnak, fennakadás könnyen kialakulhat otthonainkon belül is. Hiszen a korábbinál többet vagyunk otthon, előfordulhat, hogy napközben minden családtag egyszerre szeretné használni a hálózatot, mindenkinek munka- és tanítási időben lenne szüksége a sávszélességből minél nagyobb szeletre. A szolgáltatók által alapértelmezetten kiosztott wifi routerek ilyesmire nem mindig vannak felkészülve. Már az is lassulásokat és a kapcsolat szakadozását eredményezheti, ha túl sok eszköz akar hozzáférni a hálózathoz, és akkor arról még nem is beszéltünk, amikor mindenki videotelefonálna vagy videós tananyagot nézne. Íme néhány tanács arról, mit tehetünk otthon, saját hatáskörben a helyzet jobbítása érdekében.

  • Gondolja át: melyik eszközre van szükség valójában? Ha a családból csak ketten-hárman vannak otthon egyszerre egész nap, akkor is rengeteg készülék kapcsolódhat a routerhez párhuzamosan: egy-két tévé, két-három okostelefon, két-három számítógép, egy-két táblagép és esetleg még az okosórák is, de az sem ritka, hogy a porszívó is igényt tart a wifire. Érdemes átgondolni, melyikre van éppen szükség: a napközbeni munkavégzés és tanulás idejére ideiglenesen levehető a hálózatról a tévé, a táblagépek, a wifi-képes okosórák, és talán a porszívó is túléli, ha leszakítjuk a wifiről. Ha a routernek 14-15 eszköz helyett csak a három valóban szükséges számítógépet kell kiszolgálnia, az máris zökkenőmentesebb lesz.

  • Helyezze át máshova a routert! Az eszközt, amennyire csak lehet, a lakás középpontjában érdemes elhelyezni, és persze olyan helyre, ahol minél jobban "rálát" az ajtóknak kihagyott helyre. Az optimális elhelyezésben mobilos alkalmazás is segítséget nyújthat.

  • Hívja fel a szolgáltatót! Biztos, hogy a lehető legjobb routert kapjuk a cégtől? Egy kérdést biztosan megér a telefonos ügyfélszolgálaton. Ahogy arról is érdemes egyeztetni a szolgáltatónkkal, milyen előfizetésünk van. Ha már régen nyúltunk hozzá, nagyon is elképzelhető, hogy havi egy-kétszáz forinttal drágábban – vagy akár a jelenleg fizetettnél pár száz forinttal olcsóbban – sokkal gyorsabb internetet is kaphatunk.

  • Gondolkodjon alternatív netforráson! A szomszéd wifi-csatornája nem a legjobb ötlet, még akkor sem (főleg akkor nem), ha van rajta jelszavas titkosítás. De például előfordulhat, hogy amíg két családtag aktívan videosteaminggel dolgozik vagy tanul, addig a harmadiknak egy beadandó dolgozat írásához és közbeni chateléshez bőven elégséges a mobilnet is. Főleg úgy, hogy a rendkívüli helyzetben a Telekom, a Telenor és a Vodafone is tucatnyi extra gigabájtot nyújt térítésmentesen előfizetőinek.

Ha ez hasznos volt, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!