Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Jim Bridenstine NASA-igazgató csütörtöki közleményében arról tájékoztatott, hogy bezárt a New Orleans-i Michoud szerelőcsarnok és a közeli Mississippi állambeli Stennis űrközpont, tekintettel arra, hogy terjed a térségben a koronavírus-járvány, ráadásul az utóbbi üzem egyik alkalmazottja is megfertőződött.
Bridenstine közleménye szerint a járványhelyzetben a NASA vezetői az alkalmazottak egészségét és biztonságát tartják a legfontosabbnak, ezért függesztik fel a munkát mindkét üzemben, ahol az amerikai Hold- és Mars-programhoz fejlesztik az SLS hordozórakétát és Orion személyszállító űrhajót.
A NASA tavaly tavasszal ismertette a három szakaszban megvalósítandó Hold-program részleteit. Eszerint 2024-re tervezik űrhajósok küldését a Holdra, majd a harmincas évek közepén a Marsra. Hírügynökségek szerint az üzembezárások fékezhetik a Holdra szállási programot, amely fontos lépcsőfoka a későbbi Mars-programnak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
