A koronavírus-járvány legyőzéséhez nemcsak arra van szükség, hogy megismerjük a COVID-19 működését és azt, hogy miként tudja az emberi szervezet legyőzni, hanem arra is, hogy egyáltalán képesek legyünk megelőzni a betegség kialakulását. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy meg tudjuk jósolni, mikor és hol bukkanhat fel a koronavírus – és ebben segíthetnek most az amerikai tudósok.

Az Egyesült Államokban működő Nemzeti Tudományos Alap támogatásával a Michigani Egyetem és a Stanford Egyetem kutatói többek között azt vizsgálják, miként viselkedik és hogyan terjed a vírus a környezetben. Krista Wigginton, a Michigani Egyetem tudósa éveken át tanulmányozta a különböző koronavírusokat, és úgy találta, a már megfertőződött személyekről bekerül a szennyvízbe a kórokozó.

AFP/Hector RETAMAL

Wigginton szerint éppen ezért a legfontosabb kérdés, hogy képesek-e még azelőtt kimutatni a vírust a szennyvízből, hogy az robbanásszerűen elkezdene terjedni a közösségekben. A szennyvíz folyamatos monitorozása lehetővé tenné annak megállapítását, hogy mely területeken indult be a fertőzés. Az eredmény az egészségügy számára egyfajta figyelmeztetés lenne, melynek köszönhetően nem érné a rendszert váratlanul a betegek (tömeges) felbukkanása. Sőt, a megelőző intézkedésekkel – házi karantén elrendelésével – még a tömeges fertőzés sem biztos, hogy kialakul. Az epidemiológusok pedig ugyanezen eredmények alapján pontosabban határozhatnák meg, milyen módon terjed a fertőzés.

Alexandria Boehm, a Stanfordi Egyetem tudósa abban bízik, hogy a módszer segítségével jobb eredményt érhetnek el a megelőzés terén, mint a koronavírus-tesztek elvégzésével. Hogy ez valóban így van-e, azt csak később lehet majd eldönteni.

AFP

Hasonló eljárást egyébként már alkalmaznak a világ más tájain. Izrael például a poliovírus terjedését monitorozza a szenyvízzel. A Stanfordi Egyetem tudósai március eleje óta gyűjtik az adatokat az intézmény szennyvíztisztító telepéről, valamint Santa Claráról, az eredményeket pedig a következő hetekben elemzik majd ki. Emellett azt is vizsgálják, hogy

• milyen hatást gyakorol a kórokozóra az ultraibolya-sugárzás és a napfény (ezekkel ugyanis fertőtleníteni is lehetne), illetve, hogy
• milyen környezeti tényezők között ragasztjuk rá a tárgyakra a vírust.

Az biztos, hogy egyelőre még nagyon messzire vagyunk attól, hogy teljesen megértsük a vírus működését, és 100 százalékig fel tudjunk rá készülni. A fenti kutatások viszont jó irányba mozdíthatnak egyet a szekéren.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.