Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A koronavírus-járvány legújabb magyarországi szakaszáról tett közzé informatív bejegyzést a Facebookon a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportja. A mostani szakasz lényege a csoport szerint, hogy a fertőzések többsége láthatóan a fiatal korosztályt érinti, emiatt a forgatókönyv, legalábbis a kórházi kezelések tekintetében, kedvezőnek tűnhet. Viszont hamar lehűtik a kedélyeket: Sajnos a kép árnyaltabb és jóval összetettebb, ráadásul egyáltalán nem kecsegtet jó kimenetellel.
A mostani minta szerintük leginkább a floridai példára hasonlít: a második hullám eltérő természetét és ebből fakadóan eltérő forgatókönyvét már mi magunk is tapasztalhatjuk.
A kutatók szerint a fiatalok fokozott érintettségének egyszerre több oka van:
- a tesztelési stratégia szélesítése (mára ismert tény, hogy a tünetmentesek/enyhe tünetesek szerepe óriási a járvány mozgatásában)
- az idősek elővigyázatosabbak
- a fiatalok körében terjed jobban (kevésbé elővigyázatosak, a mozgásmintázatuk segíti a terjedést, stb.)
A pécsi virológusok szerint azonban ez csupán a kezdet, és a következő szakaszban a fertőzési láncolatok terjedésével a fertőzések nagyobb számban érinthetik az idős korosztályt is – legalábbis a külföldi minták ebbe az irányba mutatnak. Kifejezetten fontos tehát most odafigyelni rájuk. A kórházi kezelések száma ezért várhatóan nőni fog (4-5 hét csúszásban), ezt követően 2-4 héttel pedig a halálozási mutatók is.
Új mutáció? Nem
Több helyen is felmerült a médiában, hogy új mutáns vírusok jelentek meg és a fiatal korosztály ezért lenne kiemelten érintett jelenleg. A pécsi kutatók szerint erre semmiféle tudományos bizonyíték, de utalás sincs.
Amit Európában és hazánkban most látunk a vírus genetikai adatain, nem jelez olyan mutációt, amely bármilyen mértékben is köthető lenne gyakorlati változásokhoz.
A tél közeledtével sem számítanak semmi jóra a szakemberek, mert a vírus kifejezetten jól terjed zárt, rosszul szellőző helyeken, ráadásul az aeroszolizált terjedés is alátámasztást nyert.
Az emberek mozgásmintázata a hidegebb hónapokban a zárt terek felé, általános immunállapota, és az a tény, hogy a jelenleg cirkuláló emberi koronavírusok majdnem mindegyike szezonalitást mutat, erősen megkongatja a vészharangot
– fogalmaznak.
A kutatók szerint a fent felsorolt hatások és folyamatok mindegyike tompítható megfelelő társadalmi odafigyeléssel.
Most az utca emberén múlik, hogy mennyire engedi mélyre gyűrűzni a vírust a populáció különböző korcsoportjaiba és később mekkora teher nehezedik majd a kórházakra, ezzel együtt pedig a mindennapi életünkre.
Megfertőzhet kétszer a koronavírus?
Néhány eset alapján nem zárható ki teljesen, hogy valaki kétszer is átessen a koronavírus-fertőzésen. A jelenség ugyanakkor továbbra sem nevezhető gyakorinak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
