Kemenesi Gábor virológus rendszerint oszt meg tényeket és fontos kutatási eredményeket a koronavírusról és a betegség elleni legfőbb eszközről, a vakcinákról. Most is ezek kerültek szóba, pontosabban, hogy miként ellenőrzik a készítményekeket és esetleges mellékhatásaikat.

Kemenesi szerint a vakcinák piacra kerülése előtt sok évnyi kutatás zajlik a laboratóriumokban, ami igaz a technológiára (ilyen például az mRNS) és az adott vírus elleni vakcinakomponensre is. A kutató úgy folytatja, hogy a Covid-19 elleni vakcinák fejlesztése a SARS-CoV-1 világjárvány után már elkezdett, majdnem húsz évnyi kutatómunkára épült. A klinikai hármas fázis végére Kemenesi szerint pedig már

tízezres nagyságrenden próbálják ki az oltóanyagot.

Kemenesi úgy folytatja, bár tudományos tény, hogy a vakcinák biztonságosak (jóval biztonságosabbak a koronavírus okozta megbetegedésnél), a biztonságosság monitorozása ennek ellenére is nagyon fontos. Ezt különféle, jól bevált rendszerekkel végzik, mint a VAERS (Vaccine Adverse Event Reporting System), ami egy passzív bejelentő rendszert takar. Ez az Egyesült Államok Betegségmegelőzési Központja (CDC) és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) által közösen irányított program, mely 1990 óta létezik. Kemenesi szerint ennek keretében bárki jelentheti egy vakcina lehetséges mellékhatásait, az egészségügyi dolgozóknak pedig kötelességük jelentést tenniük azokról. A CDC és az FDA ezeket az adatokat használja a biztonság ellenőrzésére.

Ha azonban valamit jelentettek is a VAERS-en keresztül, az Kemenesi szerint még nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban a vakcina okozott problémát. „A VAERS nem azt határozza meg, hogy a vakcina okoz-e specifikus káros hatásokat (nem tud különbséget tenni a korreláció és az okozati összefüggés között), a célja, hogy korai figyelmeztető eszköz legyen, és segítsen azonosítani azokat a lehetséges trendeket, amelyek további tanulmányozást igényelnek” – írta.

A vakcinákhoz kapcsolódó, esetleges mellékhatásokat ellenőrzi a V-Safe is, amit kifejezetten a koronavírus elleni készítmények miatt hoztak létre. A V-Safe egy új okostelefon-alapú eljárás. A lényege, hogy az oltás után a páciensek maguk jelenthetnek valamilyen mellékhatást vagy annak vélt jelenséget. Kemenesi szerint a V-Safe rendelkezik terhességi nyilvántartással is, amely összegyűjti a biztonsági ellenőrzési információkat azoktól az emberektől, akik közvetlenül a terhesség előtt vagy alatt kapják meg a vakcinát.

A kutató említi még a Vaccine Safety Datalinket (VSD) is, mely egy hosszú távú együttműködés a CDC és kilenc egészségügyi szervezet között. (A program maga 1990 óta létezik.) A VSD elektronikus egészségügyi adatok segítségével válaszol a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre. Amikor megvizsgálják a vakcina lehetséges mellékhatásait, a VSD összeveti a vakcinával kapcsolatos információkat (például azt, hogy melyik oltást és mikor kapta az illető), valamint a beteg jellemzőit (például egyéb egészségügyi problémákat). A VSD tanulmányokat is végez a VAERS-hez benyújtott jelentésekből származó lehetséges aggályok alapján. „Ez már több mint egy egyszerű passzív bejelentő rendszer, itt összefüggéseket is vizsgálnak” – írta Kemenesi.

A kutató hangsúlyozta: a koronavírus elleni vakcina biztonságosságát a legintenzívebben ellenőrzik. Szerinte az olyan súlyos, lehetséges mellékhatásokat, mint az anafilaxia vagy a szívizomgyulladás, az ismertetett rendszerek hatékonyan azonosították. Az ilyen mellékhatások azonban rendkívül ritkák, az észlelésük pedig azt bizonyítja Kemenesi szerint, hogy a rendszer a terveknek megfelelően működik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.