szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A robot száz napon át úszkált teljesen magától.

A kiborg kifejezés a Star Trek, a Robotzsaru vagy akár a Hatmillió dolláros férfi képeit idézi, és bár egy nap talán eljutunk oda, az első kísérleteink a biohibridek létrehozására sokkal egyszerűbbek, de nem kevésbé lenyűgözőek, mint ahogy azt ez az emberi szívsejtekkel működő robothal is mutatja – írja a Gizmodo.

Ezt a halat robotnak nevezni talán nagyvonalú leírása a képességeinek, de az emberi kar mozgásának ismétlésére gyárban tervezett robotkarokhoz hasonlóan, képes úgy úszni a vízben, mint egy igazi hal, de anélkül, hogy bármilyen intelligencia irányítaná az útját. Az apró halautomatát azonban nem ezért hozták létre. A Harvard és az Emory egyetemek kutatói azért alkották meg ezt az elsőre bizarrnak tűnő robotot, hogy egy jelentős lépést tegyenek a szerves műszívek előállítása felé.

A hal legfontosabb jellemzője a rugalmas farok, amelyet mindkét oldalon szívizomsejtek (őssejtekből származó kardiomiociták) rétege borít. Amikor az egyik oldalon lévő sejtek összehúzódnak, a farok abba az irányba mozdul és vice versa. Ami azonban különösen érdekes ebben a biohibridben, az az, hogy a két izomsejtréteg folyamatosan stimulálja egymást. Amikor az egyik oldal összehúzódik, az a másik oldal megnyúlását okozza, és a nyúlási hatás megnyit egy „mechanoszenzitív fehérjecsatornát”, amely azt az oldalt összehúzódásra készteti, ami viszont megnyújtja a másik oldalt, és a folyamat ismétlődik.

A robot-emberhal egy egyszerű, pacemaker-szerű mechanizmussal is rendelkezik, amely önállóan szabályozza az összehúzódások gyakoriságát és ritmusát, ezáltal a farok a vízben haladáshoz megfelelő oda-vissza mozgást tud végezni. Az izomsejtek így zárt hurokrendszerként működtek, és több mint 100 napig képesek voltak hajtani a halat. Sőt, ahogy a testünkben lévő izmok is fejlődnek az edzés hatására, a biohibrid hal az idő előrehaladtával egyre jobban tudott úszni, míg végül a zebrahalakhoz hasonló sebességgel volt képes haladni a vízben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Fókusz

Őssejteket juttattak szívizomba Debrecenben

Első alkalommal ültettek csontvelőből származó őssejteket elhalt szívizomba a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) kardiológiai klinikáján - jelentette be a sikeres beavatkozást követően Édes István egyetemi tanár, a klinika igazgatója.

MTI Plázs

Infarktus miatt elhalt szívizomsejt pótlása őssejttel

Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint világszerte legalább 20 millió ember marad életben szívroham vagy agyi katasztrófa után, de életük minősége legtöbbször továbbra is rossz, ráadásul sokféle és drága kezelést igényelnek. Ha sikerülne infarktust követően az elhalt szívizomsejteket pótolni, a szívgyógyászati ellátás lehetőségei alapvetően megváltoznának.