Bár egyfelől nincs azzal gond, hogy a mesterséges intelligencia immár cikkeket, novellákat, sőt akár rövid könyveket ír, a magazinok, könyvek kiadóinak mindez óriási problémát jelenthet.
A neves amerikai szerkesztő és lapkiadó, Neil Clarke még 2006-ban indította el Clarkesworld nevű scifi és fantasy magazinját. Az újság szívesen fogadja külsősök írásait is (egyfajta hírnevet kínálva számukra), még akkor is, ha a szerzők esetenként plagizálnak, mások szellemi termékeit tulajdonítják el. Ezzel a kiadó is tisztában van, és általában rá is jönnek a turpisságra. Ilyen esetek viszonylag ritkán fordultak elő a Clarkesworldhöz érkező nagyszámú kiadványnál (2020-ig kevesebb, mint 25 ilyen esettel találkoztak havonta).
Tavaly év végén, az OpenAI chatbotjának nyilvánossá tétele után viszont megváltozott a helyzet – írja a ZDNet. A plagizált vagy mesterséges intelligencia által generált beadványok száma decemberben 50-re emelkedett, majd januárban megduplázódott 100 fölé, február közepére pedig már több mint háromszorosára, 350 fölé emelkedett. Röviddel ezután Clarke bejelentette az új beadványok felfüggesztését.
De nem csak a folyóiratoknál nőtt meg a MI-val készített külsős anyagok száma. A Reuters arról számolt be, hogy február közepén több mint 200 olyan, mesterséges intelligencia által generált e-könyv volt az Amazon Kindle áruház kínálatában (szépirodalom, önsegítő könyvek, gyermekkönyvek), amelynél felfedték az OpenAI ChatGPT-jét szerzőként vagy társszerzőként. Még egy alműfaj is született az Amazonon: a ChatGPT használatáról szóló könyvek, amelyeket teljes egészében a ChatGPT írt.
MI mit tud a HVG-ben? Akinek van ötlete a mesterséges intelligencia hasznosítására, 1 milliót is kereshet vele a HVG pályázatán
Mindenki a mesterséges intelligenciáról beszél - de kinek van ötlete arra, hogy miként lehet kiaknázni az új technológiában rejlő lehetőségeket? A HVG Kiadó innovációs ötletpályázatára magánszemélyek és vállalkozások is nevezhetnek.
A Reuters egy bolti eladó mesekönyv-szerzővé válásának történetét is elárulja: a férfi egyszerű felszólításokból szövegblokkokat generáló MI-szoftver segítségével készített néhány óra alatt egy 30 oldalas, illusztrált e-könyvet gyerekeknek. Januárban eladásra kínálta az Amazon önellenőrzési rendszerén keresztül. Ugyan nem keresett túl sok pénzt a könyvvel, de ahhoz azért eleget, hogy inspirálja őt más könyveket is írni a szoftver segítségével.
Persze a ChatGPT természetéből adódóan, és abból, hogy sok szerző titokban tartotta, hogy használt-e ilyesfajta segítségét, valójában lehetetlen számot adni arról, hogy hány könyvet, e-könyvet is írt a mesterséges intelligencia. Ezek a szerzők nem érzik kötelességüknek, hogy felfedjék a Kindle áruházban, hogy valójában gépi algoritmus írta a művüket, ugyanis az Amazon irányelvei ezt nem követelik meg.
A Reuters nevesít is egy ilyen szerzőt. Frank White egy YouTube-videóban bemutatta, hogyan készített kevesebb mint egy nap alatt egy 119 oldalas regényt. A könyv mindössze 1 dollárért megvásárolható az Amazon Kindle e-könyvtárában. A videóban White azt mondja, hogy bárki, akinek van módja és ideje, évente 300 ilyen könyvet készíthet mesterséges intelligencia felhasználásával.
Úgy tűnik tehát, hogy a ChatGPT készen áll arra, hogy felforgassa a folyóiratok és a könyvek világát, és ennek nem mindenki örül. „Az emberek által készített szellemírásnak nagy hagyományai vannak, azonban a mesterséges intelligencián keresztüli automatizálás képessége a könyvírást mesterségből árucikké változtathatja” – véli Mary Rasenberger, az Authors Guild (Szerzők céhe) írócsoport ügyvezető igazgatója.
Még maguk a kiadók is eltérően állnak a kérdéshez. Amikor a Reuters észrevételt kért, az Amazon nem tért ki arra, hogy tervezi-e módosítani vagy felülvizsgálni a Kindle áruház irányelveit a szerzők mesterséges intelligencia vagy más automatizált íróeszközök használatával kapcsolatban. „Az áruházban található összes könyvnek meg kell felelnie a tartalmi irányelveinknek, beleértve a szellemi tulajdonjogok és az összes többi vonatkozó törvény betartását" – írta egy e-mailban az Amazon szóvivője. A Clarkesworld jóval szigorúbb ennél: nem veszik fontolóra mesterséges intelligencia által írt, társ-írt vagy támogatott történetek közlését. De hogyan leplezhető le a csalás? Clarke elismerte, hogy léteznek eszközök a plagizált és MI segítségével írt szövegek észlelésére, de azt is megjegyezte, hogy ezek hajlamosak a hamis negatív és pozitív eredményekre.
Az OpenAI nemrégiben kiadott egy ingyenes osztályozó eszközt a mesterséges intelligencia által generált szöveg észlelésére, de azt is megjegyezte, hogy ez még „tökéletlen", és valójában nem tudni, hogy tényleg hasznos-e. Az eszköz helyesen azonosítja a mesterséges intelligencia által írt szövegek 26 százalékát „valószínűleg mesterséges intelligenciával írtként" – ez a valódi pozitív arány. Helytelenül azonosítja az ember által írt szöveget mesterséges intelligencia által írtként az esetek 9 százalékában – ez hamis pozitív eredmény.
Clarke felvázol néhány olyan megközelítést, amelyet a kiadók alkalmazhatnának a harmadik féltől származó észlelési eszközök mellett. Az egyéb technikák közé tartozhat a VPN-en keresztüli beküldések blokkolása, vagy az olyan régiókból származók letiltása, amelyeknél nagyobb a csalárd beküldések aránya.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
Ha azonban az országos adatokat nézzük, akkor fele-fele arányban támogatják és utasítják el a rendezvényt a magyarok.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
Freddie Mercury kezében sem állt ilyen hetykén a vasaló.
Páncélos tábornok irányítja az Irán elleni háborút.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Pár nappal az Európa-bajnokság kezdete előtt.
