Egymilliárd euró már van olyan nagy összeg, hogy nem szokás meggondolatlanul befektetni. A hőszivattyúk iránti igényt jól mutatja, hogy a Bosch az évtized végéig ekkora összeggel combosítja ezen hűtő-fűtő rendszereinek európai gyártását. Ennek mintegy tizede három éven belül megérkezik a német technológiai multi aveirói gyárába. Portugáliában jártunk, hogy megnézzük, mire számíthat most, aki hőszivattyús megoldással korszerűsítené otthonát, csökkentené rezsijét.
„Bármilyen fűtés-hűtés technológiai változtatást tervezünk, a hőszivattyú elmaradhatatlan kellék, csak a technológia használatának a mértéke kérdéses.” Így fogalmazott Győri Gyula, a létesítmények üzemeltetésével foglalkozó CPI Facility Management ügyvezető igazgatója a Magyar Hőszivattyú Szövetség konferenciáján áprilisi konferenciáján.
Ennek fényében nem csoda, hogy „A kisebb rezsi vágya miatt nőtt duplájára a hőszivattyúk eladása tavaly”, ahogy az sem, hogy „Mindenki hőszivattyút akar venni, nincs is már elég a piacon”, ebből pedig már tulajdonképpen nyilvánvaló, hogy „Aranyat érhet a hőszivattyú és mennyezeti fűtés”. Csak néhány az elmúlt időszak sajtócímei közül. Az újságírók, szerkesztők megfogalmazásai egybecsengenek a termékkategóriában erősítő Bosch számaival. A hazai pályáján tavaly 50 százalékos bővülést elkönyvelő vállalat szerint a hőszivattyúk európai piaca 2025-ig várhatóan évi 25-35 százalékkal nő. A tortából egyre nagyobb szelet kihasítását tervező Boschnál pedig még ennél is nagyobb, közel 40 százalékos bővüléssel kalkulálnak. Ennek érdekében hajtanak végre több mint egymilliárd eurós gyártáskapacitás-növelést 2030-ig Európában.
Egyértelmű tehát, hogy a Bosch további növekedési lehetőségeket lát az energiarendszerek átalakulásában. „Ennek az átalakulásnak azonban megfizethetőnek kell maradnia, [...] nem szabad alábecsülni az épületekben szükséges felújítások és utólagos átszerelések költségeit” – magyarázta a vállalat tavalyi eredményeit összefoglaló jelentésben Christian Fischer, az igazgatóság elnökhelyettese, hogy a vállalat miért a hibrid, több technológiát egyesítő fűtési rendszerekre összpontosít. A Bosch szerint ugyanis egy otthon már meglévő gázkazán és egy kisebb hőszivattyú kombinációjával gyakran megelőzhető az átfogó épületfelújítás. Úgy számolnak, a kizárólag hőszivattyús megoldáshoz képest így akár 30 százalékkal is mérsékelhetők a korszerűsítés költségei.
Hogy egyes, konkrét esetekben mennyi pénzről beszélünk, azt nehéz megmondani. Nem is csak a hőszivattyú ára miatt – a „nettó költség”, azaz a szükséges eszközök ára nagyjából 2–3 millió forint körül indul –, hanem mert az eszköz egy meglévő rendszerbe érkezik, az otthon hűtésének-fűtésének felújítása többtényezős lehet. Így végül az eszközbeszerzés költségének kétszeresére, háromszorosára is rúghat a számla, 4–6 millió forintnál járunk. Kiss Pál, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke a HVG-nek néhány hónapja úgy becsülte, ez összeg a levegő-víz rendszerekre vonatkozik, míg a lényegesen hatékonyabb, a talajvíz hőjét befogó víz-víz hőszivattyúk telepítési költsége ennek a duplája lehet. Ez már 8–12 millió forint. Ezen a ponton már jól látszik, forintosítva mekkora különbséget jelenthet a Bosch által emlegetett hibrád megoldás -30 százaléka.
Szintén nem egyszerűen megválaszolható kérdés a megtérülés, azaz hogy
mikor kezd el jobban járni az, aki hőszivattyút szereltet az otthonába?
A termék teljes életciklusa alatt biztosan megtérül a beruházás, mondja Evandro Amorim. Már a portugáliai Aveiróban járunk, ahol a Bosch szakértője a vállalat helyi üzemének előadótermében avat be az egyenlet bonyolultságába. Az gyorsan kiderül, hogy a német cégnél minden egyes termék esetében arra törekednek, hogy legalább 15 évig gond nélkül működjön a szerkezet. A termék árkategóriájától függően, ebben tehát nincs különbség a belépő szintű és a legdrágább modellek között. Ennyi tehát a teljes életciklus, de a megtérülési idő ennél jóval rövidebb is lehet. „Ha egy újabb építésű házban lakik valaki, akkor eleve kisebb az energiafogyasztása, így tehát lassabb a megtérülés annál, mint ahol például a kevésbé hatékony szigetelés miatt több energiára van szükség a hűtés-fűtés működtetéséhez. De ha egy olyan országban van a ház, ahol magasabbak az energiaárak, az már a gyorsabb megtérülés irányába mutat” – sorolja az egyenlet összetevőit Evandro Amorim. De nem kerüli meg a választ, konkrétum is elhangzik a sajtóbeszélgetésben:
a tényezők megfelelő együttállása esetén 6 év lehet egy hőszivattyús beruházás megtérülése, az átlagos időt 8 évre teszi.
Fontos hozzáfűzni, hogy ahol kormányzati támogatás jár a hőszivattyúval történő korszerűsítéshez, ott ennél rövidebb idő alatt is jól járhat a fogyasztó. (Magyarországon jelenleg nem érhető el a hőszivattyúk telepítését segítő célzott támogatás. De az általános otthonfelújítási támogatásokat persze lehet erre is használni.)
Minden, amit tudnia kell, ha gázkazánját hőszivattyúra cserélné
A meglévő gázos rendszerek karbantartásával érdemes kezdeni az otthoni fűtés korszerűsítését, ezután jöhet az új beruházás szakértők szerint. Egy hőszivattyús rendszer telepítése 3-4 év alatt térül meg.
A beszélgetés helyszíne nem véletlenül Aveiro: a tavalyi 4,5 milliárd eurós forgalmában Európa legnagyobb fenntartható hűtés-fűtéstechnológiai gyártójaként működő Bosch hosszú évek óta jelentős gyártási kapacitással bír a Portótól egy órányira, délre fekvő 80 ezres városban. Tavaly 320 millió eurónyi eladást bonyolított ez az üzem. Innen bővülnek hamarosan az európai piacon 2030-ig bejelentett egymilliárd eurós befektetésből mintegy 100 millió euró jut Aveiróba – hangzik el a helyi sajtótájékoztatón. Jónio Reis gyárigazgató abba is beavat, hogy ebből a pénzből 2026-ig több kutatás-fejlesztési labort alakítanak ki, két új gyárépületet húznak fel és több gyártósort alakítanak ki. Nagyjából 50 millió euró szerepel a költségvetésben az épületekre – ezek a tervek szerint 2025 első negyedévének végére már állni fognak –, 25 millió euró megy az gyártósorok eszközbeszerzésére és újabb 25 millió eurót igényel majd a laborok tető alá hozása.
Nelson Ferreira ipar 4.0-ás megoldásokért felelős szakértőtől tudjuk meg, hogy a gyár területén belül már az elmúlt években is terjeszkedni voltak kénytelenek, a raktárként használt épületekből külső helyszínekre pakoltak ki, az alapanyagok és áruk helyett gyártósorok vették át a terepet. Ezek felhúzásakor már alkalmazták az újabban egyre népszerűbb digital twin (digitális iker) megoldást: a fizikai építkezés előtt digitális környezetben létrehozták a gyártósor virtuális mását, így aztán nemhogy az első csavar meghúzása, de már annak a bizonyos csavarnak a beszerzése előtt megkezdődhetett a gyártósor optimalizálása. (Az eljárást a termékeknél is alkalmazzák: egy új hőszivattyú először egy 560 paraméteres digitális entitásként születik meg, és ha virtuálisan már alaposan leteszteltek mindent, akkor kezdődhet a gyártása.) Az adatvezéreltség a gyártási folyamatban is tetten érhető:
az aveirói üzem egyetlen műszak alatt annyi adatot generál, amennyit az Apollo-holdprogramban tizenhat küldetés alatt termelődött.
Jónio Reis igazgató szerint azt nem lehet pontosan megmondani, hogy a most bejelentett, 100 millió eurós beruházás végére, 2026-ra mennyivel nő a gyár kapacitása. Az ugyanis nagyban függ attól, mikor melyik modellekre állnak éppen rá – ez viszont mindig az aktuális piaci kereslettől függ. Terveik szerint az aveirói gyártósorokon leginkább középkategóriás eszközökből fog több készülni.
Az ottjártunkkor teljes gőzzel üzemelő portugál gyárat bejárva kiderül, ezen a helyen levegő-víz hőszivattyúk készülnek a közép- és dél-európai piacokra. A „készülnek” alatt pedig nem kizárólag a legyártásukat kell érteni. Aveiróban egy helyen van a kutatás-fejlesztés, a gyártás, a sales, illetve az értékesítés utáni támogatás. Ez a szerencsénk, a gyártósorokon zajló munkákba nyilvánvalóan nem kontárkodhatnánk bele, de a kutatás-fejlesztési részlegen egy akusztikus laborba azért besétálhatunk.
Itt nem podcastfelvétel zajlik, hanem a szerkezet által keltett zajokat vizsgálják. Kiderül, a Boschnál négy-öt éve kezdtek el komolyabban foglalkozni a problémával, miután a hőszivattyúk terjedése miatt egyre többször merült fel a kérdés: jó, de mennyire hangos? Ezt a tényezőt az emberi fül számára nemhogy tökéletesen, hanem egyenesen zavaróan csendes helyiségekben tesztelik. (Ha kívánta már este, amikor a környéken valamelyik szomszéd jelentős erőbedobással bulizott, hogy bárcsak a következő pillanatban teljes csendben találná magát, nos, vonja vissza a kívánságát, még mielőtt véletlen teljesül. Mi nyitott ajtó mellett próbáljuk ki a labort, de a közepén állva gyorsan egyedül maradunk a világegyetemben a szívdobogásunkkal. Nem jó érzés.) De az ilyen laborban zajló munka eredménye nem zavaró, mármint szó szerint nem az: a Bosch szakértői szerint a legújabb, csúcskategóriás hőszivattyúk kültéri egységét a szomszéd ablakától két méterre is elhelyezheti az ember, akkor sem tesz rosszat a jószomszédi viszonynak.
A kettes szám még egyszer előkerül a látogatásunk során: az aveirói gyárban 2 százalék alatti a dolgozói fluktuáció. Ami, ha nem is olyan hallatlan, mint a szomszédnak hőszivattyú, viszont nagyjából ugyanannyira nem zavaró.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
